New insights into online consumption communities and netnography

Relationship building through Facebook brand pages: the multifaceted roles of identification, satisfaction, and perceived relationship investment

“…Using social networks to organize brand communities leads to their delocalization (Weijo, Hietanen, & Mattila, 2014) and to a broader dissemination of communication both within the social networking site and outside of it.…”

Does the host match the content? A taxonomical update on online consumption communities

“…In relation, recent studies on online consumption communities indicate greater consumer disengagement when the content or purpose of a community is unclear (Brodie, Ilic, Juric, & Hollebeek, 2013;Tsai & Pai, 2013) or when the inherent discourse is disagreeable (Gebauer et al, 2013). The fact that social benefits remained significant in mixed communities may also support previous research which suggests that consumers still experience some social gratification online simply by being able to self-disclose in a public forum regardless of the potential appropriation of their posts or the audience's lack of authenticity Sepp, Liljander, & Gummerus, 2011;Weijo, Hietanen, & Mattila, 2014). Additionally, the present finding offers a post hoc explanation for why seminal publications on functional benefits have reported inconclusive or even positive relationships with consumers' posting behaviour (Dholakia et al, 2004(Dholakia et al, , 2009.…”

Digitális antropológia – előzmények, megközelítések, módszerek

“…Az első esetben a netnográfia -a résztvevő megfigyelés etnográfiai folyamatainak megfelelő adaptációjával -önállóan is képes az online jelenségek és kultúra megragadására, a szélesebb értelemben vett társas élet kutatásában csak kiegészítője a többi online adatgyűjtési módszernek (kérdőívek, interjúk, blogok, fókuszcsoportok, hálózatelemzés). A netnográfia kritikusai gyakran figyelmeztettek arra, hogy a netnográfia érdemben nem különböztethető meg az online etnográfiától (Wiles et al 2013: 20), és fennáll a veszélye, hogy egyfajta tempójában gyorsított, karakterében felszínes vizsgálódások szülessenek alkalmazásakor (Weio et al 2014(Weio et al : 2077. Kozinets jelentősen átdolgozta módszeréről szóló könyvét (2015), megerősítette annak episztemológiai alapjait, részletes ajánlatot dolgozott ki a munkafolyamatot illetően, új adatgyűjtési lehetőségeket keresett, és nagy terjedelemben foglalkozott kutatásetikai kérdésekkel.…”