Niche properties of Central European spiders: shading, moisture and the evolution of the habitat niche

Abstract

Aim Niche theory emphasizes the importance of environmental conditions for the distribution and abundance of species. Using a macroecological approach our study aimed at identifying the important environmental gradients for spiders. We generated numerical values of niche position and niche width. We also investigated relationships between these niche properties as well as the degree of phylogenetic conservatism in order to draw conclusions about the evolution of the habitat niche. MethodsWe analysed 244 published spider communities from 70 habitat types by correspondence analysis. The resulting community scores were used to test for correlations with habitat characteristics. Species scores were used to derive niche position (mean scores) and niche width (standard deviation of scores). To test for niche conservatism we estimated variance components across the taxonomic hierarchy. ResultsThe first two axes of the correspondence analysis were correlated with shading and moisture, respectively. Niche width had a hump-shaped relationship to both environmental gradients. β -diversity was strikingly higher in open habitats than in forests. Habitat niche conservatism was lower than phylogenetic conservatism in body size. Main conclusionsEnvironmental factors are important drivers for the β -diversity of spiders, especially across open habitats. This underlines the importance of preserving the whole range of moisture conditions in open habitats. Narrow niches of species occurring at the ends of both environmental gradients indicate that adaptations to extreme habitats lead to constraints in ecological flexibility. Nevertheless, the habitat niche of species seems to evolve much faster than morphological or physiological traits.

Landscape structure affects activity density, body size and fecundity of Pardosa wolf spiders (Araneae: Lycosidae) in winter oilseed rape

“…The finding that body size for both sexes was positively related to woody areas in the surrounding landscape might seem surprising because P. agrestis is a species of open habitats (Entling et al, 2007). However, in the current study the category woody areas comprised, besides forests and copses, also hedges and shrub land -habitats where P. agrestis is recorded in other studies (Hänggi et al, 1995).…”

Ground-dwelling arthropod assemblages of partially improved heathlands according to the species of grazer and grazing regime

“…It is recorded from heathland in southern England (Snazell, 1982), northern Ireland (McFerran, 1997 and the north-west of Spain (Rosa-García et al, 2009a, b), and grassland in south-west England (Duffey, 1962) and sand dunes in that country (Duffey, 1968) and in the Netherlands (Vlijm & Kessler-Geschiere, 1967). According to Entling et al (2007) it is more associated with open habitats than shaded ones (forests), although it also occurs more frequently in moister habitats rather than in drier ones in central Europe. It prefers tall (McFerran, 1997), dense vegetation (Bonte et al, 2000;Snazell, 1982) with a closed canopy (Pétillon & Garbutt, 2008).…”

Dél-alföldi pókközösségek szerkezete

“…A pókok elterjedését specifikus biológiai kényszer vagy kényszerek csoportja határozza meg (Samu et al 1999). Entling et al (2007) cikkükben Közép-Európában 70 típusú élőhely több mint 200 pókközösségét tekintették át. Vizsgálatuk során a talajnedvességet és az árnyékolást találták legfontosabb tényezőknek, mely a közösségek szerkezetét befolyásolják.…”

“…Erdők esetén az avarborítás és az árnyékolás hatását feltételeztem. (Uetz 1976, Entling et al 2007 Korábbi vizsgáltok alapján a pókközösségek fajszáma nem minden esetben áll szoros kapcsolatban az élőhelyfolt méretével, mivel az élőhely specialista fajok számára gyakorolt negatív hatást ellensúlyozza a környező élőhelyekről érkező generalista fajok száma (Miyashita et al 1998, Cook et al 2002, Bonte et al 2002, Lövei et al 2006 Számos korábbi tanulmány kimutatta a vizsgált élőhelyet körülvevő táj összetételének hatását a pókközösségekre (pl. Batáry et al 2008.…”

“…Eredményeiket a neutrális teória alapján magyarázzák (Hubbell 2001, Entling et al 2007). Azonos mintavételi ráfordítás mellett a tavaszi időszakban gyűjthető a legtöbb faj, azonban az év során tapasztalt magas fajcserélődési ráta alapján a pókközösségek összetétele és a populációk denzitása évszakonként változik, így az év során többször ismételt mintavétel szükséges, hogy a különböző populációk fő aktivitási periódusát lefedjük (Pekár 2002).…”