Ocularis toxoplasmosis terápiás nehézségei egy esetünk kapcsán a COVID-19-pandémia alatt

Abstract

Az uveitisek fertőzéses és nem fertőzéses eredetűek lehetnek, gyakran ismeretlen az etiológia. Az infek­ciózus eredetű posterior uveitisek egyik leggyakoribb formája a Toxoplasma gondii protozoa által okozott toxoplasmosis, amely a primer fertőzést követően inaktív állapotba kerül, és főként immunkomprimált egyéneknél kiújulhat. Fiatal férfi betegünk esetében évekkel ezelőtt, iskolai szemészeti szűrővizsgálaton derült fény bal szem toxoplasmosisára. Célzott antibiotikum- és kortikoszteroid-terápiát követően a folyamat inaktívvá vált, majd négy évvel később kiújult. Az alkalmazott általános kortikoszteroid-terápia súlyos mellékhatásai jelentkeztek. További ellátásában gyulladáscsökkentő terápiát kizárólag lokálisan tudtunk alkalmazni, ennek ellenére a folyamat regrediált. Néhány hónappal később, a Covid-19-pandémia során, a folyamat Sars-Cov-2-infekcióval társultan súlyosbodva kiújult. Betegünk kezelése a Covid-19-időszakban használatos Európai Uveitis Ajánlások alapján történt. Látásjavulás mértéke ezen a szemen a klinikai kép alapján igencsak kétesnek tűnt, az alkalmazott terápia hatására viszont állapota jelentősen javult, legjobb korrigált visusa csaknem teljessé (0,9) vált. Esetünk kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet a toxoplasmosissal diagnosztizált páciensek kezelési nehézségeire.