Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos
betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly
kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer
kialakításával célunk a betegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a
konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehetőség
szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív
onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai
palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló,
pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa
és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti
megbeszélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig.
Minden esetben meghatároztuk a beteg további palliatív ellátásának formáját
(szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt,
hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A
megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges
sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott.
Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is
kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak.
Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az
előrehaladott daganatos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és
ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi
hozzáállássá tudjon válni. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1423–1430.