Bevezetés: Az idült, alacsony fokú és intenzitású gyulladást a
rosszindulatú daganatok kialakulására és progressziójára hajlamosító tényezőként
tartják számon. A gyulladás folyamatában a fehérvérsejtek kulcsszerepet töltenek
be. Számos szakirodalmi adat alapján a szerző néhány fontosabb metaanalízis és
validációs vizsgálat eredményét mutatja be, melyek a kiindulási emelkedett
neutrophil-lymphocyta arány (NLR) és a rosszindulatú daganatos betegségek rossz
prognózisa közötti szoros összefüggést tárták fel. Módszer és
eredmények: A szerző a munkahelyén kezelt, előrehaladott daganatos
betegek adatai (n = 75) alapján saját megfigyeléseiről is beszámol. Validált
módszerrel meghatározta az NLR vágórtékét, a kockázati hányadost, a
konfidenciaintervallumot és a p-értéket (a Cox-modell illesztése az NLR, a
túlélési és az esemény bekövetkeztét jelző kategorizált változóhoz, majd
log-rank teszttel a legszignifikánsabb eltérési pont keresése). A hatásnagyság
méréséhez a Hedges-féle g-értéket használta. Megbeszélés: Az
irodalmi adatok alapján a vágóérték feletti NLR rövidebb túléléssel társult.
Saját adatok alapján az NLR>4,34 vágóérték esetén a vágóérték feletti betegek
(n = 22) teljes túlélése szignifikánsan rövidebbnek bizonyult a vágóérték alatti
csoporthoz (n = 53) képest (HR 2,3; 95%-os CI 1,37–3,85; p = 0,0012). A
hatásnagyság nagynak (0,8) bizonyult. Következtetés:
Vizsgálatai alapján a szerző a szakirodalommal egyezően azt találta, hogy az
emelkedett NLR kedvezőtlen prognózist jelent. Ez akár a terápia intenzitását is
módosíthatja. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1066–1073.