Parenteral Antipsychotic Choice and Its Association With Emergency Department Length of Stay for Acute Agitation Secondary to Alcohol Intoxication

Cole, Jon B.; Klein, Lauren R.; Martel, Marc L.

doi:10.1111/acem.13486

Cited by 17 publications

(9 citation statements)

References 15 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…This was a retrospective, observational cohort study of patients presenting to our ED from January 1, 1997-November 30,2001, who received parenteral droperidol for any indication. A subanalysis of critically ill patients receiving droperidol was also conducted from January 1, 1997-December 31,2001. Our institutional review board approved this study.…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

The Incidence of QT Prolongation and Torsades des Pointes in Patients Receiving Droperidol in an Urban Emergency Department

Cole

Lee²,

Martel

et al. 2020

WestJEM

View full text Add to dashboard Cite

Introduction: Droperidol carries a boxed warning from the United States Food and Drug Administration for QT prolongation and torsades des pointes (TdP). After a six-year hiatus, droperidol again became widely available in the US in early 2019. With its return, clinicians must again make decisions regarding the boxed warning. Thus, the objective of this study was to report the incidence of QT prolongation or TdP in patients receiving droperidol in the ED. Methods: Patients receiving droperidol at an urban Level I trauma center from 1997-2001 were identified via electronic health record query. All patients were reviewed for cardiac arrest. We reviewed electrocardiogram (ECG) data for both critically-ill and noncritical patients and recorded Bazett's corrected QT intervals (QTc). ECGs from critically-ill patients undergoing resuscitation were further riskstratified using the QT nomogram. Results: Of noncritical patients, 15,374 received 18,020 doses of droperidol; 2,431 had an ECG. In patients with ECGs before and after droperidol, the mean QTc was 424.3 milliseconds (ms) (95% confidence interval [CI], 419.7-428.9) before and 427.6 ms (95% CI, 424.3-430.9), after droperidol (n = 170). Regarding critically-ill patients, 1,172 received droperidol and 396 had an ECG. In the criticallyill group with ECGs before and after droperidol mean QTc was 435.7 ms (95% CI, 426.7-444.7) before and 435.8 ms (95% CI, 427.5-444.1) after droperidol (n = 114). Of 337 ECGs suitable for plotting on the QT nomogram, 13 (3.8%) were above the "at-risk" line; 3/136 (2.2%; 95% CI, 0.05-6.3%) in the before group, and 10/202 (4.9%; 95% CI, 2.4%-8.9%) in the after group. A single case of TdP occurred in a patient with multiple risk factors that did not reoccur after a droperidol rechallenge. Thus, the incidence of TdP was 1/16,546 (0.006%; 95% CI, 0.00015-0.03367%). Conclusion: We found the incidence of QTc prolongation and TdP in ED patients receiving droperidol to be extremely rare. Our data suggest the FDA "black box warning" is overstated, and that close ECG monitoring is useful only in high-risk patients. [West J Emerg Med. 2020;21(4)728-736.] (FDA) for the treatment of postoperative nausea and vomiting (PONV). 1 Over the past 30 years it has also become a cornerstone therapy for nausea and vomiting, 2 headache, 3,4 and agitation 5-7

show abstract

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

The Incidence of QT Prolongation and Torsades des Pointes in Patients Receiving Droperidol in an Urban Emergency Department

Cole

Lee²,

Martel

et al. 2020

WestJEM

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ezek alapján elmondható, hogy az alkoholos állapotban bekerült betegek csak kis százaléka van életveszélyes vagy potenciálisan életveszélyes állapotban, inkább a kisebb sérülések és a biztonságérzetet adó helyen való józanodás miatt kerülnek be az ellátórendszerbe. Több esetben pedig még az előzetes vizsgálat előtt távoznak a betegek [9,10,12].…”

Section: Megbeszélésunclassified

“…Az alkoholintoxikált betegek nagy számban kerülnek az ellátórendszerbe [9][10][11]. Ezen betegek esetében az alkohol-és/vagy droghatás miatt kialakult agresszivitás is gondot jelent [12]. Az alkoholintoxikált betegek az egészségügyi ellátás kiadásainak 1,3-3,3%-át teszik ki, míg az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek, sérülések a kiadások további 1%át képezik a fejlett és fejlődő országokban [13].…”

unclassified

Tudjuk, hol a határ? – A Sürgősségi Betegellátó Osztályt akut alkoholintoxikáció miatt felkereső betegek ellátásának elemzése

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük.Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó-és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698-1705. Kulcsszavak: sürgősségi betegellátás, alkoholintoxikáció, finanszírozás Do we know the limits? -Overview of cases related to acut alcohol intoxication in emergency departmentIntroduction: According to WHO data, more than 2 million people die because of alcohol consumption during one year. One part of these people are displayed in the emergency departments. There are those who are just about to be detoxicated, those who suffered alcohol-related accidents or alcohol-related internal illness. Aim: To find out how many alcohol-influencing patients are being in the emergency care system and how much of the financing are used for these patients. Method: Our research was conducted at the Department of Emergency Medicine, Clinical Centre, University of Pécs. The research period was between January 1 and December 31, 2016. Our sample was made up of patients who were exposed due to alcohol in the emergency room (n = 1326). We made document analysis. We analysed data using statistical software SPSS 22.0. EREDETI KÖZLEMÉNY ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 43. szám EREDETI KÖZLEMÉNY Results: 78% of the patients were male. The mean age of the sample was 49.78 ±...

show abstract

“…Auch in den NICE Guidelines (CG100) [5] finden sich keine diesbezüglichen Empfehlungen. Auch eine medline-Recherche mit verschiedenen entsprechenden Suchbegriffen (alcohol intoxication, treatment, informed consent, medico-legal) ergab nur wenige Resultate [6][7][8][9][10][11].…”

Section: Introductionunclassified

Alkoholintoxikation – ein psychiatrischer Notfall

Wetterling¹,

Junghanns²

2019

Fortschr Neurol Psychiatr

View full text Add to dashboard Cite

ZusammenfassungEine Alkoholintoxikation ist der häufigste Grund für eine psychiatrische Konsultation in Notfallambulanzen von Krankenhäusern. Viele der betroffenen Patienten verweigern eine adäquate Überwachung und Behandlung. In diesen Fällen muss dann der Dienstarzt entscheiden, ob eine Entlassung medizinisch vertretbar ist. Dabei muss insbesondere die Frage der Einwilligungsfähigkeit des Patienten geklärt werden. Das Risiko einer erheblichen unmittelbaren Eigengefährdung durch Unfälle, komplizierten Alkoholentzug oder Suizid und das Risiko der unmittelbaren Fremdgefährdung durch aggressives Verhalten gegenüber Dritten muss in der Entscheidung angemessen berücksichtigt werden. In dem Artikel werden die wesentlichen Punkte beim Notfall-Management von Alkoholintoxikierten erörtert und in Checklisten zusammengefasst.

show abstract

Parenteral Antipsychotic Choice and Its Association With Emergency Department Length of Stay for Acute Agitation Secondary to Alcohol Intoxication

Abstract: Droperidol, when given as monotherapy for sedation of acute agitation secondary to alcohol intoxication, was associated with significantly shorter ED LOS than either parenteral haloperidol or parenteral olanzapine. No difference in ED LOS was observed between haloperidol and olanzapine.

Cited by 17 publications

References 15 publications

The Incidence of QT Prolongation and Torsades des Pointes in Patients Receiving Droperidol in an Urban Emergency Department

The Incidence of QT Prolongation and Torsades des Pointes in Patients Receiving Droperidol in an Urban Emergency Department

Tudjuk, hol a határ? – A Sürgősségi Betegellátó Osztályt akut alkoholintoxikáció miatt felkereső betegek ellátásának elemzése

Alkoholintoxikation – ein psychiatrischer Notfall

Contact Info

Product

Resources

About