Bevezetés: A rhinosinusitis az orr- és orrmelléküregek
nyálkahártyájának váladékképződéssel és ödémás duzzanattal járó gyulladása. Az
akut bakteriális rhinosinusitis főként szövődményes eseteiben gyakran szükséges
fekvőbeteg-intézménybe való felvétel. Célkitűzés: A Szegedi
Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának
fekvőbetegosztályára 2016 és 2022 között akut rhinosinusitis miatt felvett
gyermekek anyagának retrospektív elemzése, illetve annak megállapítása, hogy a
COVID–19-járvány befolyással volt-e a felvételt igénylő esetek arányára.
Módszer: Demográfiai és klinikai adatok gyűjtése, az
eredmények összehasonlítása hazai és nemzetközi irodalmi adatokkal.
Eredmények: 497 gyermekből 471 beteg kezelése kizárólag
ambulánsan történt. 26 gyermek, 17 fiú és 9 lány került felvételre (1 fő 2
alkalommal). Az átlagéletkor 7,65 év volt. A felvételek 52%-a a három téli
hónapban, az összes felvétel 89%-a a novembertől áprilisig terjedő időszakban
történt. 19 esetben akut ethmoiditis, 5 esetben akut sinusitis maxillaris, 2
esetben akut pansinusitis, 1 alkalommal akut sphenoiditis volt a felvételi
diagnózis. A felvétel oka 19 gyermeknél a következményes szemhéjödéma, 7 esetben
az alkalmazott terápia melletti progresszió volt, 1 betegnél intracranialis
szövődmény igazolódott. Az átlagos hospitalizáció 4,2 nap volt. 16 esetben
amoxicillin-klavulánsav, 11 esetben cefuroxim parenteralis adása történt. 9
esetben (8 orbitalis, 1 intracranialis szövődmény) elkerülhetetlen volt a műtét.
Minden betegnél funkcionális endoszkópos beavatkozás történt. 2 alkalommal,
orbitatályog miatt, külső megnyitásra is szükség volt, az intracranialis
szövődménynél idegsebészeti műtét is történt. Megbeszélés: A
vizsgált paraméterek korrelálnak az irodalmi adatokkal, a COVID–19-járványnak
tulajdonítható esetszámváltozást nem tapasztaltunk.
Következtetés: Az akut rhinosinusitis konzervatív
terápiával általában gyógyítható, de előfordulhatnak súlyos, életet
veszélyeztető szövődmények. Bár a kórházi felvételt igénylő esetek száma
csökkent, a szövődmények aránya nem változott, ezért nagyon fontos azok gyors
felismerése és hatékony kezelés. Orv Hetil. 2024; 165(19): 747–753.