Perceptive and acoustic measurement of average speaking pitch of female and male speakers in German radio news

Best Prosody for News: A Psychophysiological Study Comparing a Broadcast to a Narrative Speaking Style

“…Strangert (2005) analyzed the television newscasters' style and concluded that these professionals employ a high pitch level. Grawunder et al (2008) reached a similar conclusion in the context of German news, pointing out that newscasters and reporters use a distinctive style characterized by significant pitch variation and a broad pitch range. A circumflex and emphatic intonation (up and down continuous movements at regular intervals) at the beginning, in the middle, and at the end of the sentences was detected as predominant in another study looking at television newscasting (Rodero, 2006).…”

Időzítési mintázatok a magyar beszédben

“…Német nyelvű felvételek elemzésekor lényeges eltéréseket találtak a különböző műfaji jellegű vizsgálati anyagok beszédritmikai mérőszámai között. Hírek felolvasásakor a férfiak beszédében az egymást követő szakaszoknak a szórása (nPVI-V és nPVI-C) mutatkozott nagyobbnak a nőkénél, míg a riportok vizsgálatában ugyanezen mérőszámok nők esetében kapott értéke bizonyult nagyobbnak (Grawunder et al 2008)…”

“…Az így kapott hanghatárokat manuálisan ellenőriztük a Praat 5.1 szoftverben (Boersma-Weenink 2009) A beszélő neme szintén befolyásolhatja a beszédritmust. Angol, kínai és német nyelven végzett kísérletek során is kimutatták, hogy a beszédritmus több szempontból eltér a nők és a férfiak ejtésében (Benton et al 2007, Grawunder et al 2008, Torgensen-Szakay 2012. A beszédritmus nemek szerinti eltérései másként alakultak a különböző nyelvekben, ugyanis más-más beszédritmus-mérőszámok tértek el jelentősen a férfiak és a nők ejtésében nyelvtől függően.…”

“…A beszédritmus nemek szerinti eltérései másként alakultak a különböző nyelvekben, ugyanis más-más beszédritmus-mérőszámok tértek el jelentősen a férfiak és a nők ejtésében nyelvtől függően. Az eredményeket a beszédmód is befolyásolta (Grawunder et al 2008). Feltehetően a magyar beszéd ritmusában is megnyilvánulnak a nemek között különbségek, ezért ezt a lehetséges összefüggést is megvizsgáljuk figyelembe véve a különböző beszédmódokat a 4.1.2.2. fejezetben.…”

“…Összességében elmondható, hogy a férfiak és a nők beszédritmusában talált különbségek a mássalhangzós szakaszok időtartamának variabilitásában realizálódnak, de ezen eltérések sem következetesen valósulnak meg minden beszédmódban. A nemzetközi kutatások alapján nem feltételezhető, hogy univerzális összefüggések állnának fenn a nemek és a beszédritmus-mérőszámok értékei között; hol a nőknél, hol a férfiaknál mértek magasabb értékeket nyelvtől, mérőszámtól és beszédmódtól függően (Benton et al 2007, Grawunder et al 2008, Torgensen et al 2012. Nyitott marad a kérdés, hogy vajon az általunk vizsgált anyagban, ahol 10 nőt és 10 férfit hasonlítottunk össze, az eredmények mennyiben tulajdoníthatók valóban a nemek közti eltérésnek, és mennyiben csak a különböző beszélők sajátosságai mutatkoznak meg véletlenszerűen.…”