KivonatAz energia minél célszerűbb felhasználása a mai kutatómunkák egyik fő témája. Ennek fontos összetevője az épületek energiafogyasztásának csökkentése. Így egyre nagyobb figyelmet fordítunk az épületeink hőszigetelő anyagának megfelelő megválasztására. Nem csak az anyagok hőszigete-lésként nyújtott teljesítménye a fontos, hanem a környezetbarát mivoltuk is. Természetes, növényi és állati eredetű anyagok szigetelőképességét vizsgáltuk és hasonlítottuk össze különböző tömörí-tettség mellett. Az eredmények alapján a madártoll és a gyapjú mutatták a legjobb szigetelőképes-séget szemben más anyagokkal, mint pamutfonal, erőműből származó fahamu, haj, állati szőrme, faforgács, valamint óriás mamutfenyő tűlevél.Kulcsszavak: gyapjú, madártoll, hőszigetelés, hővezetési tényező, erőművi fahamu, faforgács
Thermal performance of natural materials AbstractThe most effective use of energy is a popular research topic nowadays. The energy consumption of buildings is an important component of this. Thus, more and more attention is paid to choosing the proper thermal insulation of our buildings. Not only the thermal performance of the materials is important, but their environmental friendly nature, too. For this reason, thermal conductivity of several natural materials including wool, cotton yarn, feather, wood ash from a power station, hair, fur, wood chips and Sequoia pine needles was investigated at different levels of compaction.Feather and wool showed the best thermal performance among the materials investigated.Keywords: wool, feather, thermal insulation, thermal conductivity, ash, wood chips Bevezetés A kutatómunka célja Az épületek egyik fő feladata mindig is az időjárási viszontagságok elleni védelem volt. Az egyik ilyen időjá-rási tényező a hőmérséklet változása. Korábbi évszázadokban a falak vastagságával szabályozták a ház falainak szigetelőképességét, szemben a mai speciális szigetelőrétegek alkalmazásával (Albert 1962). A falszerkezetek extra rétegeként alkalmazott hőszigeteléseket eleinte természetes anyagokból készítették, majd a habosított műanyag és az olvasztott és szálasított üveg és ásvány alapú szigetelések váltak uralkodóvá. Azonban az épü-letek szigetelési paramétereire egyre szigorodó épületenergetikai előírások vonatkoznak (Zach és tsai. 2012, Pásztory 2007). Az ilyen irányú szigorítások az épület üzemeltetése során felhasznált tüzelőanyag mennyisé-gét redukálják, nem foglalkoznak a beépített energia (embodied energy) mennyiségével. A beépített energia mennyisége az az energia, amelyet az adott termék előállítása során használtak fel. A környezettudatos gondolkodás ezt az energiamennyiséget is figyelembe kívánja venni és lehetőség szerint alacsony szinten tartani, annak érdekében, hogy az épületek létrehozása se terhelje nagyobb mértékben a környezetet, mint amennyire feltétlenül szükséges (Bejó és tsai. 2013). A szabályozások folyamatos változásából eredő megnövekedett szigetelési igényeket általában olcsóbb kielégíteni a manapság általánosan használt, szintetikus szigetelőanyagokkal, melyek beépíte...