Performance Measurement of Active Investment Strategies Using Pure Factor Portfolios

Fain, Máté; Naffa, Helena

doi:10.33893/fer.18.2.5286

Cited by 4 publications

(3 citation statements)

References 50 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…By and large, impact investments display a wide dispersion of returns, attributable to factors such as asymmetrical information, manager selection and inconsistent investor objectives (Mudaliar & Bass, 2017;Jeffers et al, 2021;Bernal et al, 2021). Divergent perspectives relate to studies such as those by (Fain & Naffa, 2019;Blankenberg & Gottschalk, 2018) that describe a no-effect hypothesis between ESG and financial return performance. Blankenberg and Gottschalk (2018) reported equivalent performance relative to a traditional portfolio, while Naffa and Fain (2022) concluded that ESG ratings serve to quantify sustainability risks.…”

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

A Systematic Review of Sustainable Investment Approaches

Akala¹,

Neuhaus²,

Leary-Govender³

2022

IJEF

View full text Add to dashboard Cite

The article examined three widely accepted approaches to sustainable investing: Socially Responsible Investing (SRI), Environmental, Social and Governance (ESG), and impact investing. Nevertheless, these sustainable investment strategies are under-institutionalised, characterised by a lack of consistent terminology and mixed return performance. Given that these inconsistencies are prevalent in academic research regarding sustainable investing, the paper aimed to perform a systematic review of related studies to compare, contrast and consolidate these sustainable investment approaches. The findings of this study reveal overlapping conceptual frameworks between SRI, ESG and impact investing. The paper recommends the development of a consistent conceptual framework for sustainable investing.

show abstract

Section: Resultsmentioning

confidence: 99%

A Systematic Review of Sustainable Investment Approaches

Akala¹,

Neuhaus²,

Leary-Govender³

2022

IJEF

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…According to the above approach, stock exchanges are drivers of economic growth, which can result in environmental pollution. Stock exchanges are important barometers of economies; the good performance of a stock exchange implies fast economic growth and the increase of the general welfare of society (Fain-Naffa, 2019;Jiang-Ma, 2019). Welfare boosts the consumption of businesses and consumers alike leading to increased energy consumption and carbon emissions as business activities proliferate (Sadorsky, 2010;Sadorsky, 2011;Mankiw-Scarth, 2008).…”

Section: Effects and Counter-effectsmentioning

confidence: 99%

Environment and finance

Németh-Durkó¹

2020

Economy & finance

View full text Add to dashboard Cite

Carbon emissions and economic growth are related processes. Financial develop-ment is given increased attention in studies on their connection due to its impact on economic recovery. In economies having highly developed financial structures the growth of lending opportunities and active stock exchanges contribute to the reduction of financial difficulties for investments and developments both in the corporate and retail areas. Stock portfolios play a part in funding including popu-lar green investments promoting the implementation of sustainable goals. State-of-the-art investments may be implemented to achieve energy saving and causing less carbon emissions. This study is to prove, however, the impact of a high level of financial development is not unambiguously positive. It cannot only drive spread-ing environment-friendly technologies but may also cause an increase in energy consumption and carbon emissions despite its improvement of efficiency.

show abstract

“…For the most part, this subchapter rests on the work ofFain and Naffa (2019) (Fain, M., Naffa, H., 2019…”

mentioning

confidence: 99%

Sustainable Investing - Does ESG Induce a Virtuous Circle?

Fain¹

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A környezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek fenntarthatóságának szavatolása jelentős kihívás elé állítja korunk társadalmát. A klímaváltozás mérséklésére 2016-ban megkötött párizsi egyezmény vagy az ENSZ által tágabban értelmezett környezeti és társadalmi feszültségek kezelésére 2015-ben definiált Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) mind azt igazolják, hogy a kérdéskör napjainkra megkerülhetetlenné vált. A disszertáció célja, hogy vállalati keretek között megbecsülje a fenntarthatóságért tett lépések gazdasági hatásait. Az érintett elmélet szerint ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék céljaikat, figyelemmel kell legyenek az érintettjeik széles körére, így a vevőikre, munkavállalóikra, helyi közösségekre, a tulajdonsokra vagy éppen a környezetre. A „trade-off” hipotézis pártfogói viszont azzal érvelnek, hogy a vállalatok ilyen jellegű erőfeszítései nem térülnek meg, éppen ellenkezőleg, többletköltséget eredményeznek az externáliák internalizálása okán. A fenntarthatóság kérdésköre valamennyi érintett szempontjából vizsgálható, azonban a disszertáció a részvényesekre összpontosít, és a következő kérdést veti fel: lehetéséges-e fenntartható vállalati gyakorlatokkal növelni az eredményességet? Másképpen fogalmazva, érvényre juthat-e a nemzetközi szakirodalomban gyakorta hangoztatott „doing well while doing good” koncepció? Amennyiben igen, akkor a befektetők mint befolyásos érintettek, jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. A fenntarthatóság részvényesi hozzáadott értékre gyakorolt hatását számos módon lehet vizsgálni. Az elemzés kiterjedhet a számviteli jövedelemezőségre, majd arra a kérdésre, hogy miképpen árazzák a piacok a fenntarthatóságot; végül meghatározható a befektetők kockázattal korrigált esetleges többlethozama. A disszertáció ez utóbbit kívánja górcső alá venni. A befektetési szakirodalomban az ESG a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jellemzőit testesíti meg. A gyakorlatban számos ESG-tudatos befektetési stratégia létezik a kizáró szűréstől a részvényesek közvetlen részvételéig. Az értékezés ezek közül kettőre koncentrál, az ESG integrált alapú megközelítésére és az ESG-tematikájú befektetésekre. Az ESG integráció rendkívül népszerű, hiszen az ekképpen kezelt globális összvagyon meghaladja a 17.500 milliárd dollárt, míg a tematikus befektetések az elmúlt 6 évben az összes stratégia közül a legnagyobb, 1.200 százalékos növekedést produkálták. Az integrált ESG megközelítés E, S és G minősítésekre támaszkodik, és minden vállalkozás a következő portfóliók valamelyikébe sorolható: vezetők (leaders), követők (followers), lemaradók (loungers), leszakadók (laggards) és nem minősítettek (not rated). A tematikus portfóliók SDG-kel kapcsolatos kihívásokra összpontosítanak. A vízhiány kezelése, az idősödő társadalom, a kiberbiztonság egy-egy példáját jelentik az E, S és G megatrendekbe (MT) sorolt kilenc elemzett befektetési témának. Módszertani szempontból a disszertáció a faktorportfóliók technikáját alkalmazza; jelen esetben az ESG portfóliókban szereplő részvények súlyai és hozamai kibővített Fama-MacBeth keresztmetszeti regressziókból származnak. A portfólióösszeállítás összesen 100 különféle befektetési stílus, iparág és ország zavaró másodlagos hatását szűri ki. Az elemzett adatbázis nagyságára jellemző, hogy több, mint 15 millió adatpontot tartalmaz. A hozamok idősoros elemzése Fama-French (FF) jobb oldali megközelítését (RHS) alkalmazza, amely egyszerre képes teljesítményértékelésre és az ESG mint esetleges új faktor azonosítására. Az értékezés számos módon járul hozzá a fenntarthatóság pénzügyi szakirodalmához. Mindenekelőtt – a szerző legjobb tudomása szerint – a befektetési szakirodalomban korábban még nem alkalmazták az érintett elmélet „szervezeti” és „globális” fenntarthatóságot megkülönböztető elméleti koncepcióját. Ezenkívül, a disszertáció ismerteti a megatrend koncepciót, illetve a részvénykiválasztás folyamatába integrálja a jelzéselméletet. A megatrendkitettség mérésére innovatív matematikai formulát vezet be. Az RHS megközelítés alkalmazása ugyancsak újdonság az ESG területén. Az ESG-tematikájú befektetések jelenleg még alulkutatottak, lévén, hogy újkeletűek. Végül, az adatbázis egyedi és széleskörű, ami alkalmassá teszi az ESG tiszta teljesítményének a megragadására. Az empirikus elemzés több figyelemre méltó eredménnyel szolgál. Hosszabb távon a vezető ESG és a tematikus portfóliókba történő befektetésekkel legalább a kockázatoknak megfelelő hozamot lehetett realizálni. Az ESG integráció során invertált U kapcsolat tapasztalható, vagyis érvényesült a csökkenő hozadék elve. Az exogén sokként értelmezhető COVID-19 járvány alatt azonban nem nyert bizonyítást a minőségbe menekülés elve, ami ellentétes a szakirodalom megállapításaival. Végezetül, az eredmények nem igazolták vissza az ESG új faktorként történő alkalmazhatóságát a FF faktormodellekben. Az értekezés alapján az alábbi gyakorlati következtetések tehetők. A befektetők hozzájárulhatnak az SDG-k teljesüléséhez, anélkül, hogy elesnének a vállalt kockázatoknak megfelelő hozamtól. Hozzávetőlegesen 50 bázispontos tranzakciós költséghányadig nincs hozamáldozat, vagyis a befektetők oldaláról jogos igény jelentkezik a költségek csökkentésére. A tematikus befektetések összhangban vannak az EU Taxonómia rendeletével. A faktor portfóliók ESG indexként alkalmazhatók, azaz a segítségükkel – összhangban az SFDR elvárásaival – felmérhetővé válnak a fenntarthatósági szempontok hozamokra gyakorolt hatásai. Végezetül, az ESG nem csodaszer kedvezőtlen piaci körülmények között; vagyis érdemes lehet más stratégiákkal kombinálni.

show abstract

Performance Measurement of Active Investment Strategies Using Pure Factor Portfolios

Cited by 4 publications

References 50 publications

A Systematic Review of Sustainable Investment Approaches

A Systematic Review of Sustainable Investment Approaches

Environment and finance

Sustainable Investing - Does ESG Induce a Virtuous Circle?

Contact Info

Product

Resources

About