Placental volume relative to fetal weight estimated by sonography in diabetic pregnancies

Abstract

Our purpose was to analyze the placental volume and fetal weight ratio in diabetic pregnancies during mid-pregnancy. Fifty-four diabetic pregnancies (27 gestational diabetes mellitus (GDM) and 27 diabetes mellitus (DM) type I with good glycemic control) and three-hundred and sixteen healthy cases were analyzed by threedimensional sonographic volumetry of the placenta, while fetal weight was estimated by two-dimensional technique. The gestational age-specific estimated fetal weight and placental volume-to-fetal weight ratio was significantly higher in GDM pregnancies, whereas placental volume in GDM was similar compared to control data. DM with good glycemic control did not predispose to any changes in sonographic volumetric differences compared to control values. The disproportional placental growth correlated to fetal growth takes place in the second trimester in GDM, whereas DM with good glycemic control does not pose a significant risk of unequal feto-placental development in mid-pregnancy.

Fetal hyperglycemia acutely induces persistent insulin resistance in skeletal muscle

“…Fetuses developing in the context of diabetic pregnancy often exhibit hypoxia and markers of chronic hypoxia (Widness et al 1981, Daskalakis et al 2008, Taricco et al 2009, Escobar et al 2013 even when fetal weight is increased (Taricco et al 2009). The origins of the fetal hypoxia are not perfectly understood but are thought to reflect a degree of relative placental insufficiency, related to structural placental abnormalities (Daskalakis et al 2008, Taricco et al 2009, increased fetal oxidative metabolism and oxygen consumption induced by hyperglycemia (Philipps et al 1984, Crandell et al 1985, fetal overgrowth relative to the placenta (Surányi et al 2016, Gloria-Bottini et al 2016 and/or diminished uteroplacental blood flow (Reed et al 2018). We did not examine the impact of uteroplacental insufficiency or hyperglycemia on placental glucose transport to the fetus.…”

Milyen az összefüggés a lepényi perfúzió vizsgálata során a teljes placenta vizsgálata és a szonobiopsziás módszer között?

“…A placenta térfogata a terhesség időtartamával exponenciálisan növekszik [8,14,27]. A placenta vascularis indexeinek állandó értéke a placentatérfogat növekedésével arra enged következtetni, hogy normális terhesség esetén a placenta vascularisatiója megfelelően emelkedik, amikor a placentatérfogat nő.…”

“…A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb méhlepény jeleníthető meg egyetlen ultrahangvizsgálati nézetben, és a terhesség késői szakaszában a méhlepényeknek csak kis része látható teljes egészében [8,14,27]. A fent említett nehézségek jelentősen korlátozzák a teljes méhlepény vizsgálatának gyakorlati bevezetését, míg az USSBmódszert a terhességi kor nem befolyásolja.…”

“…A placenta 3D power-Doppler (3DPD) vascularis áramlási indexei (vascularisatiós index [VI], áramlási index (FI) és vascularisatiós áramlási index [VFI]) tükrözik a placenta vascularisatióját [2][3][4][5][6], a módszer objektív és jól reprodukálható. Ezen indexeknek prediktív szerepük van a patológiás állapotok anyai érrendszerre kifejtett hatásainak vizsgálatában, mivel az erek nem megfelelő fejlődése és az uteroplacentaris perfúzió károsodása [7][8][9] fontos szerepet játszik a kórállapotok kialakulásában és súlyosbodásában.…”