Possibilities for measuring electoral geographical factors, that create unequal political representation

Vida, György

doi:10.15196/ts560603

Cited by 6 publications

(6 citation statements)

References 30 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In the analysis of the spatial structure, the identification of the dynamic "hot spots" and the disadvantaged cold spots of employability are carried out with local G * i statistic (Getis and Ord 1992). The use of this method is not without precedent in the Hungarian territorial studies (Vida 2016; Szakálné Kanó 2011).…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Measuring Regional Differences in Employability in Hungary

Alpek

Tésits

2019

Appl. Spatial Analysis

View full text Add to dashboard Cite

The core of this study is to implement a statistical tool for measuring employability and identify its main functional factors using a theoretical model based on literary experience. The E-index explores the main elements of the Hungarian spatial structure and evaluates the territorial differentiation factors. The quantification of employability, beyond the complex indicator, is based on three more subdivisions: the quality of the economic and social environment and their relationship, the balance of supply and demand. The settlement types were identified by cluster analysis, the spatial "hot spots" and "cold spots" were localized using Getis-Ord's G* statistics. The analysis revealed that the spatial structure of employability, though similar in some respects to the pattern outlined by the unemployment rate, shows significant differences from several points. The difference can be clearly seen in both macro and microstructures. In a microstructural view, if the labor market situation is more favorable than employability, it is often resulted by the spatial proximity of a city with prominent economic indicators. Typically, the more accessible a job center, the more it is able to generate higher employment than what could be deduced from the level of employability. At the same time, high employability and potentially exploitable workforce is conceivable even in unfavorable labor market areas.

show abstract

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Measuring Regional Differences in Employability in Hungary

Alpek

Tésits

2019

Appl. Spatial Analysis

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A 199 országgyűlési mandátumból 106 ilyen, egymandátumos kerületben kerül kiosztásra, ezért az itt kialakuló eredmény meghatározó a parlament végső összetételére nézve. tovább nehezíti az ellenzéki erők helyzetét, hogy támogatottságuk területi-demográfiai szempontból erősen determinált: jelentősen több támogatójuk él a nagyvárosokban és az urbanizált régiókban, a kisebb vidéki településeken pedig rendszerint alacsonyabb a szavazatarányuk (Vida 2016, Vida -kovács 2017. A 106 egyéni választókerület többsége ilyen szempontból vegyes, a nagyobb városokhoz és megyeszékhelyekhez gyakran kisebb településeket csatolt a jogalkotó a kerülethatárok kialakításakor.…”

Section: Intézményi Keretek éS Politikai Kontextusunclassified

Mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati választásokon

Stumpf¹

2022

Metszetek

View full text Add to dashboard Cite

Stumpf péter Bence: Mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati… 5TemaTikus Tanulmányok -Önkormányzati választások elméletben és gyakorlatban mozgósítási inkongruencia a magyar önkormányzati választásokon StuMPF Péter beNce 1 ABSZTRAKT Az önkormányzati választások sosem csak az országos szavazás helyi szintű ismétlését jelentik, az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a választói aktivitás, a pártok erőviszonyai és a mandátumarányok tekintetében is. A sokrétű különbségeket a politikatudomány számos különböző elmélet segítségével igyekszik megmagyarázni, amelyek jellemzően a választói magatartás szemszögéből közelítik meg a két típusú választás eredményei közötti inkongruenciát. Ez a tanulmány a konvencionális magyarázó modelleket nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni szeretné a szavazótáborok mozgósításának részletes vizsgálatával, kitöltve néhány koncepcionális hézagot az önkormányzati választási eredmények kutatásában. Kiindulópontom, hogy a pártok eltérő mértékben és különböző hatékonysággal képesek mobilizálni a támogatói bázisukat a másodrendű választásokon, aminek következménye több, a részvételi adatokban és a mandátumarányokban tapasztalható eltérés. A fővárosban és a nagyobb vidéki településeken felismerhető ugyanis egy olyan, elsősorban a baloldali ellenzék számára hátrányos mozgósítási hézag, ami a településtípus alacsonyabb aktivitásáért és a pártok gyengébb szerepléséért felel, és valószínűleg egyszerre indokolható több társadalmi és intézményi tényezővel. KULCSSZAVAK: önkormányzati választások, másodrendű választások, mozgósítás, részvétel, választói viselkedés ABSTRACT Mobilization incongruence in the Hungarian local electiomsIn local elections, national voting patterns are often not repeated as results show significant incongruence in terms of turnout, party performance and seat shares. Political science explains these various differences with several distinct theoretical frameworks that approach this incongruence from the aspect of voter behavior. The aim of this study is not to provide an alternative for these conventional explanations but to complement them with the detailed analysis of mobilization in an attempt to clear up certain gaps in the models. My main proposition is that parties can mobilize their supporters for the local elections with differing effectiveness producing incongruence in voter turnout and seat shares. In the capital and in the larger cities there is a mobilization gap mainly affecting left-wing voters that causes lower turnout and 1 Szegedi tudományegyetem, állam és jogtudományi kar, politológia tanszék, tudományos segédmunkatárs,

show abstract

“…Ilyen összetett vizsgálatok közé tartoznak a partisan bias (Grofman-King 2007), a mean-median difference (McDonald-Best 2015) és az efficiency gap (Stephanopoulos-McGhee 2015) módszerei. A partisan bias a pártok támogatottságának szimmetriáját mutatja meg, vagyis azt, hogy megegyező országos szavazataránynál melyik párt járna jobban és mennyivel (Vida 2016). A mean-median difference olyan érték, amely az adott párt választókerületekben elért fajlagos eredményei mediánjának és számtani átlagának a különbsége.…”

Section: A Kompaktsági Vizsgálatok Korlátai éS Kritikáiunclassified