Pozitív egész kitevőjű hatványösszegekről Történeti és módszertani áttekintés

István, Molnár

doi:10.14232/phd.792

Cited by 2 publications

(10 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Másrészt a feljegyzések azt bizonyították, hogy a zsúfolt Athénban gyorsan terjedt a járvány, nem kímélte az athéni hadsereget sem, amely mintegy 25%-os veszteséget szenvedett a betegség miatt. A spártaiak a járványtól való félelmükben felhagytak ugyan az ostrommal, Athén aranykora azonban ezzel lezárult (Molnár F. T. 2010).…”

Section: Pestisjárványokunclassified

“…A pestis Justinianus uralkodása idején Egyiptomból érkezett, s valószínűleg búzát szállító hajókon jutott el Konstantinápolyba, ahol hatalmas pusztítást végzett: egyes becslések szerint a város lakóinak 40%-a esett a betegség áldozatául (Molnár F. T. 2010), mások azonban 20%-ra becsülik a veszteséget (Bruckner É. 2020).…”

Section: Pestisjárványokunclassified

“…Ekkor vezették be a karantén (vesztegzár) intézményét, ami a betegek és a potenciális betegséghordozók 40 napos elkülönítését jelentette az egészséges emberektől. Az elnevezés egyes források szerint az olasz quarantina giorni = negyven napnyi idő (Molnár F. T. 2010), mások szerint a francia quarante = negyven szóból származik. (Gerste, R. D. 2021).…”

Section: Pestisjárványokunclassified

“…Bár az amerikai kontinensen a fekete himlő volt az őslakosság első számú gyilkosa, arról is szólnunk kell, hogy az európaiak több más fertőző betegséget (kanyaró, tífusz, influenza, pestis, szamárköhögés) is behurcoltak az Újvilágba, ami tovább súlyosbította az őslakosság helyzetét, hiszen több betegség együtthatása a járványok pusztítását tovább növelte (Molnár F. T. 2010).…”

Section: Himlőjárványokunclassified

“…2020). Az influenzavírusok (orthomyxovírusok) feltehetően a 12. századtól okoznak járványokat Európában, de az első dokumentált influenzajárvány csak 1510-ben zajlott le kontinensünkön, amely Afrikából indult ki (Molnár F. T. 2010). Valószínű azonban, hogy az 1485-ben Angliában erős izzadással járó, százezrek halálát okozó betegség ugyancsak influenza volt (Bruckner É.…”

Section: Influenzajárványokunclassified

See 4 more Smart Citations

Untitled

2022

View full text Add to dashboard Cite

Since the early 2000s, rapidly improving resolution digital terrain models (DTMs) have been used increasingly as input data in various geomorphometric studies. They are excellent for studying large areas, clusters, and geomorphological forms, and with their help, it is not difficult to analyse hundreds of forms. A common problem in the statistical evaluation of DTMs is that the results may depend on the resolution of the input data. My aim in this study was to examine one of the simplest volcanic forms, the cinder cones, from a geomorphometric point of view and to show the extent to which the result was affected by the different resolutions of the DTMs. The study areas were the San Francisco Volcanic Field (SRTM DTM resolutions 30 and 10 m) in Arizona (USA) and Chaîne des Puys (LiDAR DTM resolutions 90 and 0.5 m) in Auvergne (France). Polar coordinate transformation (PCT) was used, descriptive parameters (cone height and average slope) were calculated, and a comparison was carried out (with the help of the Mann-Whitney test) to show statistically significant differences for age groups and values derived from different resolutions. The slope values are the most sensitive to the resolution of the input data: comparing the age groups with themselves, but with values calculated from DTM with different resolutions, the slope shows a statistically significant difference in almost all cases. Based on the tests, an ideal resolution for scoria cone morphometric examination should be at least 10 meters, but if it is an area that contains older, smaller cones, a better resolution is a better choice. On the other hand, the 0.5 meters seems unnecessary for symmetry/parameter tests.

show abstract

Section: Pestisjárványokunclassified

Section: Himlőjárványokunclassified

Section: Influenzajárványokunclassified

See 3 more Smart Citations

Untitled

2022

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A járványokról történeti, környezeti és földrajzi szempontból

2023

View full text Add to dashboard Cite

Analysing some of the major pandemics in history (plague, smallpox, cholera, and influenza), this study examines the causes of their outbreak and their effects on human society, as well as on the natural environment. The animal origin of the majority of infectious diseases is considered proven by most specialists. In several cases, persistent weather changes also played a role in the outbreaks of pandemics, causing famines. The development of a society, including crowdedness in cities, the development of trade and transport, and the expansion of human relations have played a decisive role in the spread of pandemics, while wars deepen the consequences of diseases. The spread of pandemics is shown on maps and the first successful medical geography research in history is analysed. Severe pandemics have hindered the development of particular societies, which, in turn, leads to the regeneration of nature. Finally, the lessons that can be learned from the great pandemics in history are discussed, which can provide clues regarding how to prevent and control new epidemics.

show abstract

Pozitív egész kitevőjű hatványösszegekről Történeti és módszertani áttekintés

Cited by 2 publications

References 2 publications

Untitled

Untitled

A járványokról történeti, környezeti és földrajzi szempontból

Contact Info

Product

Resources

About