Common Quail (Coturnix coturnix) mainly breed in cereal crops and fallow grasslands, where they are threatened by harvesting/mowing. The aim of this research was to assess the impact of unmown refuge areas to the density and movements of Common Quails in the Moson Project, Northwest Hungary. The selected 80 ha study area was first visited shortly before mowing, while the second survey was carried out two weeks after mowing operation ended. Calling males of Common Quail were documented and their vocalizations were recoded. During the first survey (before mowing), a total of 18 Common Quails were recorded, while the second survey (after mowing) resulted in a lower number (14) of birds detected. In terms of density, the initially determined 2.25 calling males/10 ha decreased to 1.75 males/10 ha. For individual recognition bioacoustic methods were used. A total of six time and frequency-based variables were measured and were subjected to discriminant function analysis (DFA). A total of 9 males were re-identified with high probability, proving that the 15-20 m wide unmown refuge-srips can still provide optimal habitats for quails. A fürj (Coturnix coturnix) a mezei élőhelyek jellegzetes fészkelő madara. Költ a különböző mezőgazdasági kultúrákban, ugar jellegű élőhelyeken, ahol a betakarítás illetve kaszálás nagy veszélyt jelent a fészkelési időszakban. Jelen kutatás a kaszálatlanul hagyott búvósávok szerepét vizsgálja a fürjek denzitása valamint területhűsége vonatkozásában egy északnyugat-magyarországi élőhelyen (MOSON Project). A fürjek felmérésére a vizsgálatokhoz kiválasztott mintegy 80 hektár nagyságú területen először a kaszálás időpontja előtt, majd ezt követően a kaszálás befejezése után két héttel került sor. Az éneklő kakasok számának feljegyzése mellett hangfelvételeket is készítettünk. Az első felmérés során összesen 18, majd a kaszálás után 14 hím egyedet detektáltunk, így a denzitás 2.25 éneklő kakas/10 ha-ról 1.75 éneklő kakas/10 ha értékre csökkent a kaszálást követően. Az éneklő hím egyedek elkülönítése bioakusztikai módszerekkel történt, amihez a fürj hangját jól reprezentáló hat hangfizikai változó mérését végeztük el a rögzített hangmintákon. A hangfizikai változók adatmátrixát diszkriminancia-analízis (DFA) segítségével elemeztük. Összesen 9 fürj kakas újraazonosítása sikerült nagy biztonsággal, amely alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kaszálatlanul hagyott 15-20 m széles búvósávok megfelelő élőhelyet tudnak biztosítani a fürj számára.