“…Elsődlegesen azonosított kockázati tényezőnek számít a tanári pályán eltöltött idő (Ojukwu et al, 2021;Kebede et al, 2019;Mohseni Bandpei et al, 2014;Erick & Smith, 2011), az életkor (Ojukwu et al, 2021;Amit & Malabarbas, 2020;Ceballos & Santos, 2015;Mohseni Bandpei et al, 2014), a női nem (Althomali et al, 2021;Elias et al, 2019;Kebede et al, 2019;Ceballos & Santos, 2015;Karakaya et al, 2015;Erick & Smith, 2011), a magasabb testtömegindex (Vega-Fernández et al, 2021;Kraemer, Moreira & Guimarães, 2020;Mohseni Bandpei et al, 2014), a dohányzás (Althomali et al, 2021), az alacsonyabb fizetési csoportba való tartozás (Amit & Malabarbas, 2020), a munkahelyi pszichoszociális tényezők (Elias et al, 2019;Zamri et al, 2017;Ceballos & Santos, 2015;Mohseni Bandpei et al, 2014) és az alacsony vezetői támogatás (Elias et al, 2019). A mozgásszervi elváltozások a testi panaszok megjelenése mellett negatív hatást gyakorolnak az életminőségre (Vega-Fernández et al, 2021), illetve kedvezőtlenül befolyásolják az általános egészségérzetet (Karakaya et al, 2015;Dilek & Ilker, 2012), a mentális egészséget (Vega-Fernández et al, 2021;Ceballos & Santos, 2015), továbbá együttjárást mutatnak a szorongással (Zamri et al, 2017), a depresszióval (Dilek & Ilker, 2012) és az alvászavarral (Kebede et al, 2019).…”