Az utóbbi évtizedekben a családi élet alapvető változásokon ment keresztül, ami
hatással van a családi és felnőtt életre nevelés alapvető mintázataira is. Az
interjús kutatás során olyan települési és iskolai környezetekben dolgozók
(N = 53) tapasztalatait tártuk fel az ország három
leghátrányosabb helyzetű megyéjében, ahol a legmagasabb az alacsony státusú
tanulók aránya. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a családokban
megvalósuló spontán családi életre nevelésben társadalmi-területi szempontból
nagy eltérések jellemzők, ezért a felnőtt élet több területére való felkészítés
kihívást jelentő iskolai feladat, mely a pedagógusok és az iskolai segítő
szakemberek speciális felkészülését és többletmunkáját igényli.