2020 és 2023 között a tágabb Közel-Keleten a konfliktusosság háttérbe szorulásának és új típusú gazdasági és politikai együttműködések kialakulásának lehettünk szemtanúi. Többek között ennek a normalizációnak a részét alkották a 2020 szeptemberében, illetve később Izrael Állam és négy arab ország között bilaterálisan aláírt Ábrahám-egyezmények, továbbá a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Irán és Szaúd-Arábia között, valamint a török–izraeli, török–szaúdi és a török–egyiptomi kapcsolatok változása. Feltételezhetjük, hogy miután a térség legjelentősebb törésvonala a szaúdi–iráni szembenállás, a kapcsolatuk enyhülése és az új kommunikációs csatornák nyitása hatással lesz a gyenge államokban zajló ún. proxy jellegű konfliktusra. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az utóbbi esztendők hogyan hatottak Irakban, Szíriában és Jemenben a belső ellentétekre, mennyiben változott az egyes nem állami szereplők támogatásának, befolyásolásának a politikája. Az elemzés további célja, hogy felvázolja, vajon a normalizációval kialakulhat-e egy új regionális rend. Végezetül szó esik a Hamász 2023. októberi terrorcselekményei következtében kialakult helyzetről és különösen annak a regionális rendre gyakorolt hatásáról.