Összefoglaló.
Bevezetés: Jelenleg a méh méretének pontos megítélése
meglehetősen szubjektív, az azt leíró ultrahangleletek igen nagy eltérést
mutatnak. Számos klinikai szituációban azonban nagyon fontos az eltérések
méretének, elhelyezkedésének, meghatározott anatómiai pontokhoz való viszonyának
pontos leírása. Célkitűzés: Célunk egy egységes mérési módszer
kifejlesztése, mellyel sorvezetőt adunk a vizsgálók kezébe, így csökkentve az
egyéni variabilitásból adódó eltéréseket. A standardizált adatok lehetőséget
adnak a szisztematikus gyűjtésre, azok egységes feldolgozására, rendszerbe
foglalására, tudományos értékelésére, segítséget nyújtva a mindennapi klinikai
gyakorlatban és kutatásokban. Módszer: A méh általunk végzett
ultrahangvizsgálatait, valamint a nemzetközi tanulmányokat alapul véve kívánunk
javaslatot tenni egy egységes mérési módszer kialakítására, mellyel egyértelmű,
pontos, reprodukálható adatokat kaphatunk a méhről. Eredmények:
Létrehoztunk egy standardizált paraméterekkel rendelkező mérési eljárást
Uteromap néven, melyet alkalmazva objektív méretadatokat kaphatunk a méh
ultrahangvizsgálata során. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az általunk
létrehozni kívánt standardizált mérési eljárás alkalmas legyen minden általános,
valamint speciális esetben is. A kipróbálás során a legelső 253 páciens adatait
elemeztük retrospektív módon. Eredményeink szerint az idősebb életkor
megnövekedett méhmagassággal és nagyobb hátsó falvastagsággal korrelált.
Következtetés: Arra a következtetésre jutottunk, hogy
standardizált mérési módszerünk alkalmazásával a méhről és elváltozásairól
sokkal pontosabb, objektívebb és egységesebb adatokat nyerhetünk anélkül, hogy a
vizsgálathoz szükséges idő szignifikánsan hosszabb lenne. Munkánk folytatásaként
minél több vizsgáló bevonásával szeretnénk a standardizált módszert a mindennapi
gyakorlatra kiterjeszteni, a felmerülő igények, javaslatok alapján fejleszteni
és létrehozni egy nemzetközileg elfogadott, standardizált mérési eljárást,
mellyel az ultrahangvizsgálatok minőségét növelhetnénk, azzal a végső céllal,
hogy javítsuk a betegek biztonságát és az ellátás eredményességét. Orv Hetil.
2020; 161(48): 2029–2036.
Summary.
Introduction: Currently, the accurate assessment of the size of
the uterus is rather subjective as the related ultrasound findings show an
immense difference. However, in several clinical situations it is crucial to
accurately describe the size and location of abnormalities and their
relationship to specific anatomical positions. Objective: We
aim to develop a unified measurement method that can serve as a guide for the
examiners, thus reducing variances due to individual variability. Standardized
data provide an opportunity for systematic collection, unified processing,
systematization, and scientific evaluation, assisting in everyday clinical
practice and research. Method: Based on our ultrasound
examinations and the international studies, we propose a unified measurement
method that can provide precise, accurate and reproducible data on the uterus.
Results: We have established a measurement procedure with
standardized parameters called Uteromap, which obtained objective size data
during the ultrasound examination of the uterus. Special attention was given to
creating a standardized measurement procedure suitable for general and special
cases, too. According to our results, older age was correlated with increased
uterine height and greater posterior wall thickness. During the trial, the data
of the first 253 patients were analyzed retrospectively.
Conclusion: We concluded that our standardized measurement
method could obtain more accurate, objective, and consistent data about the
uterus and its lesions without significantly increasing the time of the
examination. Continuing our work, we would like to extend the standardized
method to everyday practice, develop and create an internationally accepted
standardized measurement procedure based on the emerging needs and
recommendations, with the ultimate aim of improving patient safety and
effectiveness of care. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2029–2036.