Scientific Realism

Psillos, Stathis

doi:10.4324/9780203979648

Cited by 142 publications

(69 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…ez persze azzal jár, hogy az absztrakt-realista főáramú modellek realizmusa gyakran megkérdőjelező-dik, hiszen a fizikai példákat követve a modelleket lehetőleg minél kisebb számú és minél egyszerűbb feltevésre építik. a realizmus fokozatossága körüli vitákat megelőzendő, a neoklasszikus ortodoxiában és a fizikában egyaránt világos módszertani elveket használnak, amelyek alapján a releváns szempontok szerinti közelítő hasonlóság jelenti a mércét (Psillos [1999] 98. o.).…”

Section: Az Elmélet Védelme a Tapasztalati Bizonyítékok Ellenébenunclassified

A közgazdaságtan felszabadítása. A neoklasszikus ortodoxia és az intézményi közgazdaságtan közötti ellentét néhány módszertani kérdése

Galbács¹

2018

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Közgazdasági szemle , lXV. éVf., 2018. január (44-65. o.) galbács Péter a közgazdaságtan felszabadítása a neoklasszikus ortodoxia és az intézményi közgazdaságtan közötti ellentét néhány módszertani kérdése A szerző általános tudományfilozófiai és tudományszociológiai érvek alapján mutatja be, hogy milyen okok miatt maradt el a főáramkritikák által régen sürge-tett közgazdasági paradigmaváltás. Az intézményi és a főáramú közgazdaságtant a maguk sajátos érdeklődése sajátos módszertani utakra terelte, ennek következté-ben lehetetlenné vált egymás megközelítéseinek kölcsönös elfogadása. Érdeklődé-sükből és az ehhez tartozó módszertanokból adódóan az iskolák nem fordíthattak figyelmet a gazdasági-társadalmi valóság bizonyos mechanizmusaira. Ez a kölcsö-nös elhatárolódás azonban tökéletesen összeegyeztethető a megközelítések közötti kiegészítő viszonnyal. Ha felismerjük, hogy a kiegészítő viszonyból vitáink eldönt-hetetlensége következik, ezzel elősegítjük, hogy megszabaduljunk a kortárs köz-gazdaságtan terméketlen és megosztó konfliktusaitól.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: B13, B15, B41, C12. a főáramú közgazdaságtan egyidős a vele szemben kritikus irányzatokkal. akár a társadalmi-gazdasági valóság reprezentálásának módját, akár az elmélet alapján leszűrt gazdaságpolitikai elveket és javaslatokat tekintjük, úgy tűnik, hogy a főáram csak a saját táborának a (tudományos és gazdaságpolitikai) igényeit tudja kielégí-teni. bár nem könnyű feladat, akár tételes felsorolás is adható azokról a sürgető makrotársadalmi problémákról, amelyekre a főáramú közgazdaságtannak nincsenek válaszai (Mellár [2015]). ez a felsorolás egyúttal a főáramú elmélet átfogó jellemzését nyújtja, amelyből a jelen tanulmány céljai szempontjából a legfontosabb egy absztrakt * a szerző köszönettel tartozik Ábel Istvánnak, Mihályi Péternek és Nagy J. Endrének a cikk korábbi változatához fűzött megjegyzéseikért. Külön köszönet az anonim lektornak, aki a tanulmány számos hibájára felhívta a figyelmemet.Galbács Péter egyetemi docens, budapesti gazdasági egyetem (e-mail: galbacs.Peter@uni-bge.hu). a kézirat első változata 2017. június 19-én érkezett szerkesztőségünkbe. dOi: http://dx

show abstract

Section: Az Elmélet Védelme a Tapasztalati Bizonyítékok Ellenébenunclassified

A közgazdaságtan felszabadítása. A neoklasszikus ortodoxia és az intézményi közgazdaságtan közötti ellentét néhány módszertani kérdése

Galbács¹

2018

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…This offers a further way of understanding the 'hidden' natures of ESR. As Psillos, for example, has emphasised (Psillos 1999), the properties that feature in the theory's laws will be the relevant properties of the underlying entities (such as charge, mass, etc. ), and hence, as French and Ladyman (2003) have argued, what remains 'hidden' will have to be something 'over and above' these properties, such as some form of haecceity.…”

Section: The Thesis Of Humilitymentioning

confidence: 99%

Looking for structure in all the wrong places: Ramsey sentences, multiple realisability, and structure

Cei

French

2006

Studies in History and Philosophy of Science Part A

View full text Add to dashboard Cite

“…Since the metaphysical assertion "that the world has a definite and mind-independent natural-kind structure" is supposedly "a basic philosophical presupposition of scientific realism" (Psillos 1999, xix), Kant can apparently not be counted among the scientific realists (although it must be said that the use of "mind-independent" can be ambiguous, as Kant certainly is not a subjective idealist who believes that empirical reality is a product of our minds -a more careful formulation might be to speak about standpoint-independent structure). This is also all that Friedman seems to have in mind when he offers his curt dismissal of realism.…”

Section: The Regulative Ideal and Scientific Realismmentioning

confidence: 99%

Dynamics of Reason and the Kantian Project

Dyck¹

2009

Philos. of Sci.

View full text Add to dashboard Cite

I show why Michael Friedman's idea that we should view new constitutive frameworks introduced in paradigmchange as members of a convergent series, introduces an uncomfortable tension in his views. It cannot be justified on realist grounds, as this would compromise his Kantian perspective, but his own appeal to a Kantian regulative ideal of reason cannot do the job either. I then explain how to make better sense of the rationality of paradigm-change on what I take to Friedman's own terms.

show abstract

Scientific Realism

Cited by 142 publications

References 0 publications

A közgazdaságtan felszabadítása. A neoklasszikus ortodoxia és az intézményi közgazdaságtan közötti ellentét néhány módszertani kérdése

A közgazdaságtan felszabadítása. A neoklasszikus ortodoxia és az intézményi közgazdaságtan közötti ellentét néhány módszertani kérdése

Looking for structure in all the wrong places: Ramsey sentences, multiple realisability, and structure

Dynamics of Reason and the Kantian Project

Contact Info

Product

Resources

About