A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés keretében bemutassa, milyen kísérletek születtek a háztartáson belüli viszonyokat és egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatásokban a nemek közti viszonyok elemzésének beemelésére. A dolgozat kiindulópontja a háztartásgazdaságtan és a beckeri új háztartásgazdaságtan feminista közgazdaságtani kritikája, amely kritika elsőként hívta fel a figyelmet a háztartás tagjai közti nemi viszonyok és a háztartáson belüli folyamatokat befolyásoló társadalmi normákat közvetítő intézmények fontosságára. A tanulmány ezután a háztartáson belüli viszonyokra fókuszáló háztartáson belüli gazdaságtan különféle almodelljeit mutatja be, és részletes leírását adja azoknak a kísérleteknek, amelyek a háztartáson belüli nemek közötti viszonyok megragadását tűzik ki célul. Az áttekintésből levonható főbb tanulságok közé tartozik, hogy a háztartáson belüli nemi egyenlőtlenség összetett fogalom, éppen ezért kritikus, hogy a különféle modellek milyen proxyt alkalmaznak a jelenség megragadására, mert ennek megfelelően eltérő lehet a modell által látott kimenet és a következtetés a nemi viszonyokra nézve. Továbbá, a proxyk kontextualizálása is elengedhetetlen, mert ugyanaz a proxy a háztartás státuszától függően eltérő jelentéssel bírhat, ennek feltárását pedig inkább kevert módszertan alkalmazása biztosítja. Egyre több kutatás célozza a háztartáson belüli nemi viszonyok és a háztartás környezetének interaktív kapcsolatát, és emeli be annak vizsgálatát, hogy a különféle politikai és jóléti intézmények és intézkedések hogyan befolyásolják a háztartástagok ágenciáját, valamint ez milyen következménnyel jár a jólétükre és életesélyeikre nézve.