Absztrakt
BevezetésNoha a posztszekularizációs megközelítések egyre elterjedtebbnek számítanak a professzionális szociológiai gondolkodásban, és viszonylag széles körű konszenzus uralkodik a vallás, a vallásos emberek és csoportok újabb típusú nyilvános szerepvállalásai kutatásának szükségességéről, a hazai kutatási környezetben egészen a közelmúltig nem állt rendelkezésre olyan rendszerezett, könnyen áttekinthető és releváns -tehát összefoglalóan: jó minőségű -információ, amely megkönnyítette volna a vallásszociológiai kutatások nemzetközi színterekre történő kijuttatásának tervezését.2 Ezt a hiányosságot a kereszténység kapcsán egy, a Szocio-1 A jelen tanulmány kutatási módszerei és kérdései lényegében megegyeznek a szerző egy másik, megjelenés alatt lévő tanulmányában (Tóth 2015a) szereplőkkel. Ezek az egyezések itt a "Módszerek" és a "Konklúzió" fejezeteket érintik, utóbbit részben, előbbit teljes egészében. 2 A legutóbbi ilyen célra potenciálisan alkalmas, magyar nyelven megjelent írás majdnem 20 éves, tehát az aktuális állapotokra nézve csak nagyon korlátozottan lehet releváns. Ebben Tomka Miklós