Smoking cessation training for health visitors in Hungary

Cselkó, Zsuzsa; Pataki, Erika; Fényes, Márta; Várfalvi, Marianna; Rákóczi, Ildikó; Vecsernyés, Erzsébet; Forgó, Anita; Csányi, Péter

doi:10.18332/tpc/105316

Cited by 1 publication

(1 citation statement)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45 védőnő vett részt területi képzésben. A képzés célja a leszokástámogatás gyakorlatának megismertetése a védőnőkkel, akik munkájuk során ennek hatékony végzésére kompetensé válnak, valamint felkeltik és erősítik a várandós és gyermekágyas anyák leszokás iránti motivációját 35. Nyíregyházán 2019. június 7-én egyedülálló módon dohányzásról leszokást támogató tanácsadás nyílt.…”

unclassified

A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán

et al. 2019

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Világmértékben a dohányzás évente közel 6 millió ember haláláért felelős, ezen belül 600 ezer fő azoknak a száma, akik másodlagos dohányfüst-expozíciót (second-hand smoke, SHS) szenvedtek el. A Tobacco Atlas 2018-as számában megjelent jelentés alapján a 15 éves vagy annál idősebb személyek közül világszerte 942 millió férfi és 175 millió nő dohányzott napi rendszerességgel. Magyarországon a dohányzás népegészségügyi és egyben nemzet-gazdasági kihívást is jelent. Komoly kockázati tényező a különböző daganatos és krónikus megbetegedések kialakulásának szempontjából; a dohányzás következtében kialakuló betegségek adják a második vezető halálokot. Jelen tanulmányunk célja a Nyíregyháza város életminősége – Háztartáspanel kutatás 2018-as adatbázisára támaszkodva bemutatni a város felnőtt lakosságának dohányzási szokásait. Módszertan: Az adatfelvétel a 2017/2018-as évben történt, az állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező, 18. életévüket betöltött lakosok körében. Eredmények: A felmérésben résztvevő, Nyíregyházán élő felnőtt lakosság 26,2%-a rendszeresen dohányzik. Korcsoportos bontásban vizsgálva kitűnik, hogy a rendszeres dohányzók zömét döntően a fiatal és középkorú felnőttek, 18–34 (35,2%) és a 35–64 évesek (24,9%) képezik. A 65 éves vagy ennél idősebb korosztályban alacsonyabb a dohányzók aránya (19,2%). A környezeti dohányfüst káros hatásai által sújtottak aránya szintén a 18–34 éves korosztályban a legmagasabb, e csoport válaszadóinak 7,9%-a naponta több mint 5 órát tölt „passzív dohányos” környezetben. Ezen tanulmány alapadatai szerint az alacsonyabb iskolai végzettség és munkanélküliség nem bizonyult veszélyeztető tényezőnek a dohányzás szempontjából. Következtetések: Céljaink elérésére – a lakosság egészségi állapotának javítására – az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítése kedvező hatással lesz. Az egészségfejlesztési programok közül a legjelentősebb változás a dohányzásról leszokni szándékozók támogatásától várható. A vonatkozó egészségügyi szakmai irányelv valamennyi egészségügyi dolgozó számára ajánlásokat fogalmaz meg. Ennek egyik igen fontos eleme a leszokás támogatás gyakorlatának oktatása és fejlesztési lehetőségeinek beillesztése a szakdolgozói képzésekbe.

show abstract

unclassified