Social policy in the face of a global pandemic: Policy responses to the COVID‐19 crisis in Central and Eastern Europe

Aidukaitė, Jolanta; Saxonberg, Steven; Szelewa, Dorota; Szikra, Dorottya

doi:10.1111/spol.12704

Cited by 76 publications

(81 citation statements)

References 24 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Disparities among vulnerable populations including ethnic groups, low-income earners, those living in poverty and women have been demonstrated in this review. Addressing such disparities requires a collaborative approach, one that initiates widespread changes in social and health policy (Aidukaite et al, 2021). COVID-19 is not the great equalizer; however, COVID-19 has renewed the need to tackle the inequalities created by the social determinants of health.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

The social determinants of health and health outcomes among adults during the COVID‐19 pandemic: A systematic review

Green

Fernandez

MacPhail

2021

Public Health Nursing

122

View full text Add to dashboard Cite

Objective: To synthesize the best available evidence on the relationship between the social determinants of health and health outcomes among adults during the COVID-19 pandemic.Introduction: COVID-19 has created widespread global transmission. Rapid increase in individuals infected with COVID-19 prompted significant public health responses from governments globally. However, the social and economic impact on communities may leave some individuals more susceptible to the detrimental effects. Methods: A three-step search strategy was used to find published and unpublished papers. Databases searched included: MEDLINE, CINAHL, EMBASE, and Google Scholar. All identified citations were uploaded into Endnote X9, with duplicates removed. Methodological quality of eligible papers was assessed by two reviewers, with meta-synthesis conducted in accordance with JBI methodology. Results: Fifteen papers were included. Three synthesized-conclusions were established (a) Vulnerable populations groups, particularly those from a racial minority and those with low incomes, are more susceptible and have been disproportionately affected by COVID-19 including mortality; (b) Gender inequalities and family violence have been exacerbated by COVID-19, leading to diminished wellbeing among women; and (c) COVID-19 is exacerbating existing social determinants of health through loss of employment/income, disparities in social class leading to lack of access to health care, housing instability, homelessness, and difficulties in physical distancing. Conclusion: Reflection on social and health policies implemented are necessary to ensure that the COVID-19 pandemic does not exacerbate health inequalities into the future.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

The social determinants of health and health outcomes among adults during the COVID‐19 pandemic: A systematic review

Green

Fernandez

MacPhail

2021

Public Health Nursing

122

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Augusztustól kezdődött a második hullám, amikor már jóval több beteget azonosítottak, többségében fiatalokat, akikre a betegség kevésbé veszélyes, ezért a második hullámban a halálozási arány sokkal alacsonyabb volt, mint az elsőben. Az előző hullám tapasztalatai mentén, főként a gazdaság védelme miatt, lényegesen későbbi lezárások történtek (Aidukaite et al, 2021). A cikk írásakor már a járvány harmadik hullámban vagyunk, a védekezés is új fázisába lépett, a halálozások számát (egymillió főre vetítve) illetően pedig a világ legrosszabb értékeivel rendelkező országai közé sodródtunk.…”

Section: A Koronavírus Megjelenése Magyarországonunclassified

Fiatalok oltási hajlandósága koronavírus ellen és ennek hatása a pécsi és baranyai turizmusra, vendéglátásra és szórakoztatóiparra

Sütő¹,

Németh²,

Sütő³

et al. 2021

View full text Add to dashboard Cite

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2)-fertőzés 2019 második felében indult útjára a kínai Vuhanból, Magyarországon pedig 2020. március 4-én diagnosztizálták a legelső fertőzött beteget. Ezután gyors és drasztikus lezárások mentek végbe az országban, Európa és a világ számos országához hasonlóan. Ennek következménye jelentős gazdasági visszaesés volt, ami a mai napig érezteti a hatását. A járvány vége egyelőre nem belátható, de a védőoltás jelentheti a megoldást a megfékezésére. A védőoltási hajlandóság azonban nagyon változó a magyar populációban, különösen a fiatalok körében, akik viszont jelentős szerepet játszanak Pécs és Baranya turizmusában, vendéglátásában és szórakoztató iparában. Kutatásunk célja az volt, hogy válaszokat találjunk a védőoltási hajlandóságra a fiatalok körében és arra, hogy ez hogyan hat majd a pécsi és baranyai turizmusra, vendéglátásra és szórakoztató iparra. A kutatás során vegyes kutatási módszert alkalmaztunk: online kérdőíveket készítettünk 15-30 év közötti magyar és külföldi fiatalok körében, illetve félig strukturált interjúkat Pécsett és Baranyában élő gazdasági szereplőkkel, egyetemi vezetőkkel és a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével. Eredményeink alapján a fiatalok körében 56%-os volt az oltási hajlandóság, azonban, ha a jelenlegi korlátozások megszüntetése az átoltottságon múlna, a fiatalok 71%-a beadatná a védőoltást. A válaszadók többsége lényegesen többet tervez majd költeni, ha véget ér a járvány, az az előtti költekezéseikhez képest. Ez segíteni fogja újraindítani a pécsi és baranyai gazdaságot, azon belül is főként a turizmust, vendéglátást és szórakoztatóipart. A tanulmány alapja Sütő Annamária 2021. évi OKTV földrajzi pályaműve, kézirat formájában. A mintavételezés lezárása: 2021. január 31.

show abstract

“…The COVID-19 crisis has generated extensive social policy measures by public authorities targeting both the population and companies with an impact on financial inclusion. Thus, social assistance payments for populations have generated the opening of accounts in the conditions of minimal or zero physical contact but which takes into account the rules against money laundering and terrorism [11][12][13][14]. So, the pandemic period reiterated the need for a wide expansion and digitalization of financial inclusion, including for the traditionally conservative or with limited access population-from rural areas, day laborers, the elderly, people from poor households, etc.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…The COVID-19 crisis has generated a rapid implementation of financial products and services used as social protection measures for the population. However, the rapid expansion of online payments and shopping is marked by fears about cyberattacks and the use of financial products to launder money and finance terrorism [6,8,9,[12][13][14].…”

mentioning

confidence: 99%

Financial Inclusion Paradigm Shift in the Postpandemic Period. Digital-Divide and Gender Gap

Vasile

Panait

Apostu

2021

IJERPH

View full text Add to dashboard Cite

Financial inclusion is strongly differentiated by age groups and countries and the pandemic has highlighted the increased gaps and inequalities but also the weaknesses of the system, in terms of flexibility, access and facilities of the customer-bank relationship and also from the perspective of the financial education of young generations and vulnerable people, active in the labor market. Based on the available data provided by the Global Findex database, and some findings after more than one year of COVID-19 crisis we outlined the main aspects of financial digitization, by categories of people and countries. At the same time, we identified the challenges and problems during the pandemic that significantly adjusted the consumption pattern of citizens and increased the need for on-line access for financial transactions. Starting from the analysis of the inequality of access to financial instruments in the last years, from the informational asymmetry in financial education and the challenges of the pandemic period, we underlined the main coordinates of changing the model of sustainable financial inclusion—based on five pillars—access, education, support tools, CSR and resilience. The research results highlight the need for convergence in providing opportunities to consider financial inclusion as a public good and an active tool to increase consumers’ satisfaction and the quality of life of individuals.

show abstract

Social policy in the face of a global pandemic: Policy responses to the COVID‐19 crisis in Central and Eastern Europe

Cited by 76 publications

References 24 publications

The social determinants of health and health outcomes among adults during the COVID‐19 pandemic: A systematic review

The social determinants of health and health outcomes among adults during the COVID‐19 pandemic: A systematic review

Fiatalok oltási hajlandósága koronavírus ellen és ennek hatása a pécsi és baranyai turizmusra, vendéglátásra és szórakoztatóiparra

Financial Inclusion Paradigm Shift in the Postpandemic Period. Digital-Divide and Gender Gap

Contact Info

Product

Resources

About