Sorok mögött. Ordass Lajos evangélikus püspök működése és kapcsolatai 1948. évi személyes naplói alapján

Abstract

14 Z. Varga Zoltán azért nevezi a naplókat, valamint az önéletírásokat referenciális vagy faktuális írásmódnak, mert "a bennük leírt eseményeket valóban megtörténtnek tekintjük, a bennük kifejezett gondolatokat, véleményeket és érzéseket pedig közvetlenül szerzőiknek tulajdonítjuk" (ld. Z. VARGA 2020, 330). 15 Pihurik Judit fogalmazta meg, hogy az egodokumentumok közé sorolható memoárok (emlékiratok) esetében ugyan a kimondott írói cél a tudatos adatközlés, s így központjukban az író szándéka szerint a tárgyalt korszak áll, ez azonban csak látszólagos, hiszen valójában az emlékirat tárgya csak eszköz arra, hogy az író saját nézetét, önigazolását, élményeit, érzéseit, emlékeit közvetítse. Ld. PIHURIK 2007, 12. Gyáni Gábor hasonlóan fogalmaz: "[s]zubjektív forrásnak nevezem az említett dokumentumtípust, amely kifejezi: az, aki bennük megszólal, személyes hangot üt meg, és folyton önmagáról beszél. Így van ez akkor is, amikor látszólag a köz ügyei kerülnek szóba, hiszen a személyes dokumentumok mindig a narrátor szempontjából és a narrátor beállításában ecsetelik a külső eseményeket" (ld. GYÁNI 2000b, 137-138.). 16 A definícióval kapcsolatos, elsősorban német és holland történészek között zajló tudományos vitákról ld. DEPKAT 2019, 262-265. 13 interjúk, élménybeszámolók egyértelműen ide tartoznak, de Winfried Schulze német koraújkoros történész szerint a hivatalos jegyzőkönyveket, tanúvallomásokat, kegyelmi kérvényeket (sőt, az adóbevallásokat is!) is nevezhetjük egodokumentumnak 17 . Természetesen, hogy pontosan mely iratokat sorolhatjuk az egodokumentumok közé, az az egodokumentumok definíciójától függ. A Bevezető elején megfogalmazott definíciónkkal magunk is állást foglalunk az egodokumentumok lehetséges, nagyvonalúbb értelmezése mellett, amelybe akár a Schulze által kibővített egodokumentum-fogalom is belefér. A naplóirodalom mint műfaj és mint történeti forrásMinthogy dolgozatunk fókuszában Ordass Lajos evangélikus püspök 1948. évi személyes naplófeljegyzései állnak, ezért a naplók jellegzetességeivel, történeti forrásként való felhasználási lehetőségeivel külön is foglalkoznunk kell. Az egodokumentumok, s velük együtt a naplók igazi, interdiszciplináris források, ugyanis három nagy tudományterület vizsgálati horizontjába is beletartoznak: az irodalomtudomány, a pszichológiatudomány és a történettudomány 18 . A naplóírás okaival, lelki mozgatóival, funkcióival, más egodokumentumokhoz való viszonyával, a jelenhez, a múlthoz és a jövőhöz fűződő kapcsolatával, összefoglalóan tehát a naplóírás elméletével elsősorban az első két tudományterület foglalkozott, a hazai történettudomány is főképp ezekre támaszkodva gondolta tovább, és alkalmazta ezeket saját tudományterületére.Minthogy az egodokumentumírás az emberi pszichének az emlékezés során megnyilvánuló kivetüléseként, megnyilvánulásaként is értelmezhető, ezért az emlékezet és az éndokumentumok közötti kapcsolat pszichológiatudományi elemzése az adott egodokumentumnak mint történeti forrásnak a megértéséhez is segítséget nyújthat. Gyáni Gábor ennek a pszichol...