Spiritual Development in Childhood and Adolescence: Toward a Field of Inquiry

Benson, Peter; Roehlkepartain, Eugene C.; Rude, Stacey P.

doi:10.1207/s1532480xads0703_12

Cited by 257 publications

(129 citation statements)

References 38 publications

Supporting

Mentioning

118

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Spirituality and religiosity (S/R) are aspects of humanity that individuals often draw from to cope with life (Mahoney, Pendleton, & Ihrke, 2006;Pargament, Koenig, Tarakeshwar, & Hahn, 2004). Spirituality is the innate capacity of persons to transcend themselves, to discern and experience meaning and purpose in life through contemplation and action aimed ultimately toward the sacred (Benson, Roehlkepartain, & Rude, 2003;Miller & Thoresen, 2003). Sacred refers to a divine being or ultimate truth as perceived by the person (Larson, Swyers, & McCullough, 1998).…”

mentioning

confidence: 99%

Spirituality and Religiosity in Adolescents Living With Sickle Cell Disease

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

This study purports to address paucity in the literature regarding how adolescents with sickle cell disease (SCD) describe and experience spirituality and religiosity (S/R). This was a qualitative descriptive study. Two semi-structured interviews were conducted with nine adolescents ( Mage = 16.2 years). Data were analyzed using a template analysis style and a concurrent analysis process of data reduction. Three major themes encompassed the participants’ descriptions of the relationships between S/R, health and illness in their lives including S/R as sources for coping, influence of S/R beliefs on health and illness, and sharing S/R with Health Care Providers (HCPs). S/R as coping mechanisms included six threads: interconnecting with God, interconnecting with others, interconnecting with creative arts, scriptural metanarratives, transcendent experiences, and acceptance and finding meaning. Expectations of health providers included two threads: Religiosity is private/personal and sharing spiritual and religious beliefs is risky. S/R are particularly salient for adolescents with SCD.

show abstract

mentioning

confidence: 99%

Spirituality and Religiosity in Adolescents Living With Sickle Cell Disease

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Despite the relatively small sample of previous research, there is a growing awareness and interest in spiritual and moral influences in general (Benson et al, 2003;Smith, Faris, Lundquist-Denton, & Regnerus, 2003). In addition, these researchers explain that historical evidence from several cultures has shown that humans demonstrate a tendency toward spirituality in order to establish their existence.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Spirituality and Second Language Education

Galeh¹,

Dorcheh²

2015

TPLS

View full text Add to dashboard Cite

Abstract-No doubt any discussion of language learning without taking into consideration the strong influence of social behavior will be in vain. Constructivist theories and methodologies of language learning have firmly refuted many key principles of cognitive theory which reckoned learners as individuals whose process of learning takes place in isolation. By putting accent on communication, the proponents of constructivism endeavor to bring into limelight the significant role the society and environment play in the development of language. No doubt any communication occurs based on shared value systems or spiritual outlooks. The present paper, in an unprecedented study, aims to establish a connection between language pedagogy and spirituality. The study provides ample literature to show how adopting a spiritual outlook towards teaching considerably accelerates the process of learning by raising autonomy, confidence, self-esteem and feelings of empathy and by reducing stress and condescending approaches.

show abstract

“…Az irodalmi adatok alapján arra következtethetünk, hogy a spiritualitás fontos része személyiségünknek; olyan megközelítési mód, amelyen keresztül formálódik identitásunk, hiszen hatást gyakorol életcéljainkra, terveinkre, ami serdülôkorban különösen meghatározó lehet (Benson, Roehlkepartain, & Rude, 2003). A spirituális jóllétnek protektív szerepe van a mentális egészség fenntartásában, a depresszió megelôzésében vagy akár kezelésében.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…Egyéb védôfaktorokat szintén bevontunk az elemzésbe, így a belsô/külsô kontrollt, valamint az optimizmust, amelyek szintén pozitív hatást gyakorolhatnak a mentális egészségre (Ayres, 2008;Dag, 1999;Pikó, 2005). Mindkét esetben olyan változóról van szó, amelynek alakulására a személyiségfejlôdés során a vallásosság hatást gyakorolhat, és ezért a spirituális fejlôdéssel is szoros kapcsolatban állhat (Benson, Roehlkepartain, & Rude, 2003). A diszpozíciós optimizmus emellett köz-ismerten a mentális egészség egyik jelentôs védôfaktora, a depresszió prevenciójában és rehabilitációjában is jelentôs szerepe van, többek között azáltal, hogy az optimista beállítottságúak elégedettebbek az életükkel is (Wong & Lim, 2009).…”

Section: Bevezetésunclassified

Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

Pikó¹,

Kovács²,

Kriston³

2011

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika

View full text Add to dashboard Cite

A pozitív pszichológiában az ún. humán erôsségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülôkori spiritualitásnak különösen nagy jelentôsége van, hiszen hatékony védôfaktor és fejlôdéstani erôforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdôíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14-21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függô változóként szereplô depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védôfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belsô/külsô kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemzô korrelációs együtthatók megerôsítik az optimizmus és a belsô kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével.A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerôsebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külsô kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülôk, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külsô kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedetteb-

show abstract

Spiritual Development in Childhood and Adolescence: Toward a Field of Inquiry

Cited by 257 publications

References 38 publications

Spirituality and Religiosity in Adolescents Living With Sickle Cell Disease

Spirituality and Religiosity in Adolescents Living With Sickle Cell Disease

Spirituality and Second Language Education

Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

Contact Info

Product

Resources

About