A szexuális úton terjedő betegségek folyamatos problémát jelentenek világszerte. Naponta több mint egymillió ember fertőződik meg valamilyen szexuális úton terjedő kórokozóval, és ezeknek a megbetegedéseknek az incidenciája többségében növekvő tendenciát mutat. A szexuális úton terjedő kórokozók közül a C. trachomatis az egyik leggyakoribb. A C. trachomatis urogenitális szerovariánsainak fertőzőképességét jelentősen befolyásolhatják a vaginális gélek. A HEC az egyik leggyakrabban használt gélképző ágens a vaginális gélekben. In vivo és in vitro környezetben is megvizsgáltuk a HEC C. trachomatis D szerovariánsára gyakorolt hatását. Szignifikáns növekedést serkentő hatást tapasztaltunk, mind az in vitro és in vivo kísérleteink esetében. Ezt megerősítve, a C. trachomatis E szerovariánsát is megvizsgáltuk in vitro kísérletben és ezen szerovariáns esetében is szignifikáns növekedést serkentő hatást tapasztaltunk. A Chlamydia fertőzések védőoltásokkal történő megelőzése hatékonyan csökkenthetné a a fertőzések előfordulását. A Chlamydia-ellenes védőoltások kifejlesztésénél többnyire egérmodelleket használnak a fertőzéssel kapcsolatos immunválasz és a hisztopathológia tanulmányozása céljából. Ezért fontos kérdés, mind az egér és emberi Chlamydia szerotipusok esetében, az eliminálásukban szerepet játszó egér gének in vivo azonosítása. A C. muridarum által megfertőzött BALB/c tüdő transzkriptom analízise azt mutatta, hogy számos közvetlen Chlamydia-ellenes gén szövetszinten nagymértékben kifejeződik, mint például az interferon- indukált GTPáz család, a CXCL kemokinek közül a CXCL9 és CXCL11, az immunoreszponzív gén-1, iNOS2 és lipocalin-2. Az IDO1-2, melyeket korábban hatékony Chlamydia-ellenes gazdasejti enzimekként írtak le, szintén nagymértékben kifejeződtek a fertőzött egértüdőkben. Ez egy új megfigyelés, mivel az IDO korábban kizárólag humán Chlamydia-ellenes génnek számított. Az alacsonyabb hámsejti pozitivitás mellett az immunohisztokémia azt mutatta, hogy az IDO1-2 fehérjék nagymértékben jelentek meg a makrofágokban. Az IDO működésének jele a triptofán bomlástermék kinurenin megjelenése. A kinurenin szint növekedése azt igazolta, hogy az IDO1-2 proteinek nemcsak fokozott mértékben termelődtek, hanem funkcionálisan aktívak is voltak. Az IDO1-2 génexpresszió és aktivitás szintén megnövekedett a C. muridarum által fertőzött C56BL/6 tüdőszövetekben, mely arra utal, hogy ez a jelenség nem egértörzsre specifikus. Végezetül, az IDO gátlás hatására a C. muridarum szaporodása szignifikánsan megnövekedett BALB/c egértüdőben azt bizonyítva, hogy aktív szerepük lehet a Chlamydia fertőzés eliminálásában. A HSV-2 egy másik jelentős, szexuális úton terjedő kórokozó. Több terápiás szer is használatban van a HSV-2 fertőzések kezelésére, de a gyógyszer-rezisztens mutánsok megjelenése miatt további fejlesztések szükségesek. Potenciálisan új antivirális vegyületek azonosítása céljából megvizsgáltuk a homoktövis terméséből kivont vegyületek in vitro antivirális hatását a HSV-2 ellen. A tradicionális vírushozam reduckiós teszt és qPCR módszerek alkalmazásával azt az eredményt kaptuk, hogy E. rahmniodes-ból kivont két vegyület is hatékony HSV-2-ellenes aktivitással bír: az 1. számú vegyület (szeszkviterpén) és a 3. számú vegyület (fenilpropán-heterodimer). Az R. aquaticus-ból kivont 5. számú vegyület (musizin) nagyon hatékony HSV- 2-ellenes aktivitással bírt, míg a 8. számú vegyület (musizin-8-O-glicoside) közepes HSV-2- ellenes aktivitással rendelkezett.