Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Abstract

A globális klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakkal és a kapcsolódó nemzetközi szakpolitikával párhuzamosan alakult ki a vállalati szintű üvegházhatású gáz, illetve ezen belül a széndioxid-elszámolás. A hálózati gazdaság korában a globális ellátási láncok széndioxid-elszámolása jelentősen túlmutat a környezetvédelmen mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kiemelt fontosságú. A tanulmány egyrészt rendszerező jellegű áttekintést ad a vállalati széndioxid-elszámolás kialakulásáról, fejlődési fázisairól és kihívásairól, különös tekintettel a vállalatok fizikai határain túlnyúló, az ellátási láncok és a termékek teljes életciklusának széndioxid-mérlegére vonatkozóan; másrészt megvizsgálja a vállalatokon túlnyúló kibocsátások elszámolását a magyarországi vállalatok gyakorlatában A széndioxid-elszámolás koncepcionális hátterének kialakulását és fejlődését a cikkben négy egymásra épülő szakaszra (környezeti számvitel fókusz, közvetlen széndioxid-kibocsátás fókusz, közvetlen és közvetett széndioxid-kibocsátás fókusz, klímahatás-fókusz) bontva tekintik át és értékelik a szerzők. Ezek alapján az látszik, hogy a vállalati széndioxid-elszámolásokban egyre nagyobb szerepet kap a közvetett, a vállalatokon átívelő kibocsátások nyomon követése, amelyet támogat a tanulmányban bemutatott, különösen a közvetett kibocsátások elszámolásának térnyerése óta egyre komplexebbé váló módszertani eszköztár is. A magyarországi vállalatok elszámolási gyakorlatának elemzése alapján elmondható, hogy a legnagyobb vállalatok már komoly figyelmet fordítanak a széndioxid-elszámolásra, a közvetlen (Scope 1) és a vásárolt energiához kapcsolódó (Scope 2) kibocsátásaikat nagyrészt számszerűsítik, míg az ellátási lánc további részeinél megjelenő (Scope 3) kibocsátások elszámolása ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

Potential Model to Support the Achievement of Corporate Carbon Neutrality

“…For the sMEs, the model should take qualifications according to scope 1 and scope 2 into consideration as long as they cannot be qualified according to scope 3. This kind of 'lenience' requires high flexibility in the structure of the evaluation model, but it seems to be necessary, particularly as we know that in the case of Hungarian companies, the accounting of scope 3 emissions is still at an early stage (csutora, Harangozó, 2019).…”

A vállalati karbonsemlegesség elérésének lehetséges támogató modellje

“…A modell a kkv-k számára a scope 1 és a scope 2 szerinti minősítést vegye alapul addig, amíg a scope 3 tekintetében nem válnak minősíthetővé. Ez a "megengedés" az értékelő modell struktúrájának a nagyfokú rugalmassá-gát igényli, de szükségesnek tűnik kifejezetten azon megállapítás ismeretében, hogy a magyarországi vállalatok esetében a scope 3 kibocsátások elszámolása még "gyerekcipőben jár" (Csutora, Harangozó, 2019).…”

Anyagáramok és anyagállományok egy debreceni szolgáltató vállalatnál

“…Mindez sok ésétbén (ld. például a vállalati karbonélszámolást) a vállalati émissziók bécsléséhéz is alapul szolgál [16][17]. Dé akár példaként hozható a környézéti téljésítményértékélés is, hiszén számos ésétbén a környézéti indikátorokra ajánlást adó irodalmakban -működési -input és output oldali téljésítményindikátorokra tésznék javaslatot [18-19-20].…”