Tanárképzés Finnországban

Abstract

Bevezetés Számos hazai és nemzetközi fórumon került sor a 2012-es mérések elemzésére, ezek megmutatták, hogy a magyar diákok szignifikánsan az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek mindhárom területen: matematikából 17, szövegértésből 8, természet-tudományokból pedig 7 ponttal maradtak el a magyar tanulók az OECD-átlagtól; a legjobban teljesítő országoktól pedig matematikából 136 ponttal, szövegértésből 82 ponttal, természettudományból 86 ponttal maradtak le tanulóink. A másik ijesztő adat azoknak a tanulóknak a száma, akik a mérések 2. szintjét sem érik el, amely pedig "minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez" (Balázsi, Ostorics, Szalay, Szepesi és Vadász, 2013, 29. o.). Matematikából ma a magyar 15 évesek 28,1 százaléka, szövegértésből 19,7 százaléka, természettudományból pedig 18 százaléka nem éri el ezt a minimális szintet (Balázsi és mtsai, 2013); vagyis a jövő generáció egyötödének sorsa igencsak kétséges a társadalmi beilleszkedés szempontjából, hiszen nem rendelkeznek az egyes területek alapszintű ismeretével sem.A 2012-es mérés eredményei nem meglepetésszerűen kerültek elénk; tanulóink már az első PISA mérések óta elvárásainkon alul teljesítenek. A probléma gyökere a rendszerben keresendő, és az érdemi változtatás eléréséhez megfontolandó minél mélyebbre hatolni a problémák feltárása és a beavatkozás során. Láthatóan nem elég a tünetek kezelése, vagyis a tanterv megújítása és a szabadon választható tanár-továbbképzési kínálat bőví-tése; érdemes az oktatási folyamat ennél is korábbi pontjára, a tanárképzés időszakára helyezni vizsgálódásunk fókuszát, és itt megkeresni, megtalálni, kezelni a probléma gyö-kerét. Egészen addig nem várhatunk érdemi változást tanulóink tudásszintjében, amíg maguk a pedagógusok sem kapnak olyan szintű képzést, amely lehetővé tenné a diákok számára a fejlődést.A magyar iskolarendszer és tanárképzési rendszer előnyei és hibái a neveléstudomány szereplői számára nem ismeretlenek. Azonban a jelen tanulmány célja nem ezek felsorolása vagy vizsgálata. A változtatás érdekében érdemes áttekinteni a PISA rangsor elején álló országok oktatási rendszereit, és megvizsgálni, mi az, amit ők másképp vagy jobban

A nyelvtanári pálya Magyarországon tanár szakos hallgatók nézőpontjából

“…A 2022. szeptemberétől átalakított képzés remélhetőleg javulást hoz három problémás pont tekintetében is: 1) a képzés egy évvel rövidebb lesz, 2) a tartalmat illetően is olyan változások kerülnek bevezetésre, amelyek több szakmódszertanos kurzust biztosítanak a hallgatóknak a képzés során, 3) a képzés már egy korábbi szakaszában is el fognak jutni a hallgatók az iskolákba. Ez utóbbi változás egybecseng a finn rendszerben már létező gyakorlattal, mely szerint a hallgatók már a képzés kezdetén megtapasztalják az iskolákban folyó munkát (Bús, 2015).…”