Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre

Abstract

A magyarországi felsőoktatás digitális megújulása kulcsfontosságú a minőségi tanárképzésben. Nemcsak az eszközhasználat, hanem az oktatásban résztvevők digitális kompetenciáit illetően is. Kutatásunk a DigCompEdu kérdőív magyarországi adaptációján elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be a digitális kompetenciák, az intézményi támogatottság, illetve a tanárképzésben résztvevők önreflexiói mentén. Tanulmányunk a digitális fordulat oktatásban tapasztalható bemutatása után részletesebb elemzést nyújtja a hazai tanárképzés digitális kompetenciáit illetően, arra keresve a választ, hogy a DigCompEdu által mért kompetenciák viszonyában milyen helyet foglal el a magyar felsőoktatás egy szeglete, a keretrendszer által leírt kompetenciák közül melyek a tanárképzésben részt vevő oktatók erősségei, illetve gyenge pontjai. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanárképzésben oktatók önreflektív tevékenységének bemutatására, valamint a digitális kompetenciák megléte és az önreflexió gyakorlása közötti összefüggésekre, illetve a tanári IKT-kompetenciák meglétének és az intézményi támogatottság közötti összefüggésekre is. Jelen elemzések az oktatási helyzetet és az oktatók digitális kompetenciáit egy, a Károli Gáspár Református Egyetem ITK Kutató- és Továbbképző Központ Oktatásinformatika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében zajló oktatáspedagógiai fejlesztések első, felmérő lépései.

Adaptive pedagogical strategies responding to emergency remote teaching – immediate responses of Hungarian primary school teachers

“…We used the instrument by offering a 5-point Likert scale where respondents could assess each item and clarify how often they use it in their everyday practices. The instrument was translated into Hungarian by Horváth et al (2020) for a teacher-educator sample; their translation was reworded in this study for a primary education sample. Finally, student involvement in online learning during ERT was measured by teachers' approximation of the percentage of students they were able to actively involve in the teaching and learning process.…”

„Húsz év múlva” – A digitális oktatás helyzete, eszközei, trendjei világszerte

“…Nagyon nehéznek mondható a helyzet az IKT-vel kapcsolatos kutatások tekintetében is, ha eredményeinket nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk (bár a tanárképzésben dolgozók IKT-kopmetenciáját tekintve már vannak próbálkozások, vö. Horváth et al, 2020). A közismert finanszírozási problémák miatt az IKT hazai kutatói közül nagyon kevesen tudnak részt venni a színvonalas nemzetközi együttműködésekben, a publikációk száma nagyon alacsony.…”

Kultúraváltás (vagy -válság) az oktatásban és a kora gyermekkori nevelésben – Előszó a megújulás jegyében

“…Jelenleg mindez nem tekinthető adaptívnak, mára alapkövetelménynek számít a 21. századi kompetenciák fejlesztésére, a tanulók aktivitására, önállóságára építő tudatos, változatos digitális pedagógiai módszertan alkalmazása (Tóth-Mózer & Misley, 2019). Az oktatók ugyanakkor úgy vélik, egy magasabb szintű digitális pedagógiai kultúra kialakulásához szükséges, hogy intézményeik megfelelő infrastruktúrát, elérhető továbbképzéseket biztosítsanak számukra, egyben, hogy olyan szabályozás irányítsa munkájukat, amely lehetővé teszi és ösztönzi a digitális pedagógiai megoldásokat (Horváth et al, 2020). További kutatások is kiemelik, hogy az eredményes és hatékony digitális fejlesztés egyik kulcsa az oktatók módszertani fejlődésének segítése (Serfőző et al, 2020).…”