Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
A civil társadalom részvétele, aktív bevonása a várospolitikai döntéshozatalba és városfejlesztésbe napjaink egyik megkerülhetetlen közpolitikai kérdése, de egyben kihívása is. Ahhoz, hogy városainkat élhetőbbé, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tegyük, meg kell teremteni azokat az intézményesült kereteket, ahol a civil szervezetek közvetlenül is hallatni tudják hangjukat a helyi ügyekben. Mindezt a politikai szereplők is egyre inkább felismerik, belátva, hogy a civil szervezetek bevonása nemcsak hatékonyabbá teszi a fejlesztéseket, de legitimálja is azokat. Emellett a helyi társadalom tagjai is egyre gyakrabban lépnek fel cselekvően a helyi vonatkozású ügyekben. A tanulmány a részvételi, vagy másnéven deliberatív demokrácia különböző formáinak nemzetközi elterjedését és hazai megjelenését mutatja be, különös tekintettel a fővárosra és kerületeire. A kutatás fő kérdései: a szakirodalom alapján a deliberatív demokrácia milyen formái terjedtek el világszerte a városok fejlesztése terén, ezeknek milyen változatai jelentek meg Magyarországon és különösen Budapesten? A kutatás tartalomelemzésen és félig strukturált mélyinterjúkon alapul, amelyeket szakpolitikusok, önkormányzati szakemberek és civil szervezetek képviselői körében végeztünk 2023 és 2024 során, s amely elsősorban arészvételi kultúra fővárosi megjelenését és jelenlegi helyzetét igyekezett feltárni. A kutatás során igyekeztünk megismerni az alulról szerveződő nagyvárosi grassroot mozgalmak szárnybontogatásait a rendszerváltozástól napjainkig; a részvételi eszköztár megvalósított és tervezett elemeit; valamint a civil és önkormányzati kapcsolatok konfliktusait és érdekütközéseit. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években számos gyümölcsöző civil-önkormányzati együttműködés jött létre a fővárosban, azonban a civil szféra és a helyi hatalom között sok területen konfliktusok alakultak ki, amelyek többnyire a szemléletbeli különbségekből és az eltérő működési mechanizmusokból adódtak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a civil szervek közül azok tudják legsikeresebben képviselni ügyeiket, amelyek erős helyi beágyazottsággal, és/vagy nagy szakértői bázissal rendelkeznek, és az önkormányzat számára is képesek segítséget nyújtani. Budapesten az elmúlt években a részvételi eszköztár fokozatos bővülése volt megfigyelhető és egyre több olyan innovátorról lehet beszélni, akik katalizálni tudják ezeket a folyamatokat. A siker pedig a kitartáson, a városvezetők prioritásain, a civilek aktivizmusán és a két oldal hatékony kooperációján múlik. A téma a következő öt éves önkormányzati ciklusban vélhetően még inkább előtérbe kerül majd Budapesten és számos vidéki nagyvárosban a 2024. június 9-i választások fényében. Véleményünk szerint a részvételi demokrácia a helyes út a hatékonyabb, fenntarthatóbb és igazságosabb városfejlesztés felé, amelyben az állampolgárok aktívan és elkötelezetten képesek alakítani a városukat, ezzel elősegítve nemcsak a városi infrastruktúraés a szolgáltatások színvonalának emelkedését, hanem a közélet, a közbeszéd, a társadalmi szolidaritás és kohézió erősödését is.
A civil társadalom részvétele, aktív bevonása a várospolitikai döntéshozatalba és városfejlesztésbe napjaink egyik megkerülhetetlen közpolitikai kérdése, de egyben kihívása is. Ahhoz, hogy városainkat élhetőbbé, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tegyük, meg kell teremteni azokat az intézményesült kereteket, ahol a civil szervezetek közvetlenül is hallatni tudják hangjukat a helyi ügyekben. Mindezt a politikai szereplők is egyre inkább felismerik, belátva, hogy a civil szervezetek bevonása nemcsak hatékonyabbá teszi a fejlesztéseket, de legitimálja is azokat. Emellett a helyi társadalom tagjai is egyre gyakrabban lépnek fel cselekvően a helyi vonatkozású ügyekben. A tanulmány a részvételi, vagy másnéven deliberatív demokrácia különböző formáinak nemzetközi elterjedését és hazai megjelenését mutatja be, különös tekintettel a fővárosra és kerületeire. A kutatás fő kérdései: a szakirodalom alapján a deliberatív demokrácia milyen formái terjedtek el világszerte a városok fejlesztése terén, ezeknek milyen változatai jelentek meg Magyarországon és különösen Budapesten? A kutatás tartalomelemzésen és félig strukturált mélyinterjúkon alapul, amelyeket szakpolitikusok, önkormányzati szakemberek és civil szervezetek képviselői körében végeztünk 2023 és 2024 során, s amely elsősorban arészvételi kultúra fővárosi megjelenését és jelenlegi helyzetét igyekezett feltárni. A kutatás során igyekeztünk megismerni az alulról szerveződő nagyvárosi grassroot mozgalmak szárnybontogatásait a rendszerváltozástól napjainkig; a részvételi eszköztár megvalósított és tervezett elemeit; valamint a civil és önkormányzati kapcsolatok konfliktusait és érdekütközéseit. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években számos gyümölcsöző civil-önkormányzati együttműködés jött létre a fővárosban, azonban a civil szféra és a helyi hatalom között sok területen konfliktusok alakultak ki, amelyek többnyire a szemléletbeli különbségekből és az eltérő működési mechanizmusokból adódtak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a civil szervek közül azok tudják legsikeresebben képviselni ügyeiket, amelyek erős helyi beágyazottsággal, és/vagy nagy szakértői bázissal rendelkeznek, és az önkormányzat számára is képesek segítséget nyújtani. Budapesten az elmúlt években a részvételi eszköztár fokozatos bővülése volt megfigyelhető és egyre több olyan innovátorról lehet beszélni, akik katalizálni tudják ezeket a folyamatokat. A siker pedig a kitartáson, a városvezetők prioritásain, a civilek aktivizmusán és a két oldal hatékony kooperációján múlik. A téma a következő öt éves önkormányzati ciklusban vélhetően még inkább előtérbe kerül majd Budapesten és számos vidéki nagyvárosban a 2024. június 9-i választások fényében. Véleményünk szerint a részvételi demokrácia a helyes út a hatékonyabb, fenntarthatóbb és igazságosabb városfejlesztés felé, amelyben az állampolgárok aktívan és elkötelezetten képesek alakítani a városukat, ezzel elősegítve nemcsak a városi infrastruktúraés a szolgáltatások színvonalának emelkedését, hanem a közélet, a közbeszéd, a társadalmi szolidaritás és kohézió erősödését is.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2025 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.