Keller (2010) ARCS-modellje a második nyelvi motivációs elméletek és az osztálytermi gyakorlat közötti szakadékkal foglalkozik, melyben a motiváció négy kategóriájára összpontosít: figyelem, relevancia, bizalom és elégedettség. Jelen kutatás célja, hogy betekintést adjon a tunéziai egyetemi tanárok motivációs stratégiáiba, melyeket a tantermi oktatás során alkalmaznak (MotS) (Dörnyei 2001). Továbbá, arról is szót ejtek, hogy a diákok mennyire tartják ezeket a stratégiákat hatékonynak. A tanulmány célja továbbá még annak a feltárása, hogy milyen kapcsolat van a hallgatók önértékelése és a tanáraik által alkalmazott MotS-ek között. Ezen kívül rávilágít minden olyan hasonlóságra vagy különbségre, amely a MotS használatáról beszámoló tanárok és a tényleges motivációs gyakorlatuk között mutatkozik. A kutatási kérdések megválaszolásához és az adatgyűjtéshez a következő eszközöket használtam: (a) az IMMS kérdőívet (Keller 2010), (b) az L2MSS kérdőívet (Dörnyei 2009), és (c) a MOLT osztálytermi megfigyelési sémát (Guilloteaux és Dörnyei 2008). Az adatok elemzéséhez kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztam. Statisztikai elemzéseket végeztem a négy MotS-kategória leíró statisztikáinak kiszámítására mind a diákok, mind a tanárok esetében. Ezután független mintás t-próbát végeztünk, hogy megállapítsuk, van-e szignifikáns különbség a diákok és a tanárok MotS-ről alkotott felfogása között. Korrelációs elemzéseket is végeztem, hogy az L2MSS-modellen keresztül azonosítsam az alkalmazott MotS hatását a diákok jövőbeli önképére. A megfigyelési eredményeket először kvalitatív módon elemeztem a MOLT sémát követve. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbség van a tanárok és a diákok visszajelzésében, ami a MotS-ot illeti. A diákok eredményeit az órai megfigyelések során megerősítették. Ezen túlmenően az L2MSS és az IMMS kategóriák közötti összefüggések a kérdőíves eredmények fényében voltak megmagyarázhatóak.