Technology-based reading intervention programs for elementary grades: An analytical review

Abstract

In modern societies, the role of reading is becoming increasingly crucial. Hence, any impairment to the reading ability can seriously limit a person's aspirations. The enormous importance of reading as an essential skill in modern life has encouraged many researchers to try and find more effective intervention approaches. Technology has been used extensively to assist and enhance literacy learning. This analytical review aims at presenting a comprehensive overview of the existing research on technology-based or technology-assisted reading interventions for elementary grades, between 2000 and 2017, along with analyzing various aspects of these studies. After extensive research, 42 articles have met the inclusion criteria, which have evaluated a total of 32 reading programs. The studies are classified into six categories of phonological awareness, phonics, vocabulary, comprehension, fluency, and multi-component. Each reading category begins with a brief introduction. Then, the content and instructional mechanisms of each program in the category is explained, alongside the outcome of its interventions. It is found that vocabulary interventions, as well as using mobile, tablet and other non-computer technologies are massively overlooked. Furthermore, a very limited number of programs focused on fluency, none of them addressed all its components. In addition, despite the required long-term practice for fostering fluency, the reviewed studies have an average intervention time shorter than other intervention categories. This paper provides researchers and solution developers with an extensive and informative review of the current state of the art in reading interventions. Additionally, it identifies the current knowledge gaps and defines future research directions to develop effective reading programs.

Az olvasás-szövegértés tanításának megújítása az elméleti keretek, az értékelés és a fejlesztőprogramok területén Renewing Reading Instruction in Theoretical Foundations, Assessment and Intervention Programmes

“…Az olvasás-szövegértés az egyik legalapvetőbb képesség, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók sikereket érjenek el iskolai és iskolán kívüli életútjuk során (Jamshidifarsani et al, 2019). Az olvasási képesség elsajátítása nem mindegyik tanulónak megy zökkenőmentesen, ezért egyes területeken belül szükség lehet beavatkozásra, fejlesztésre.…”

“…További előnyük, hogy használatuk nem feltétlenül igényli egy segítő felnőtt jelenlétét. A programok között találhatók adaptívak, azaz a tanulók automatikusan, személyre szabottan, saját fejlettségi szintjükhöz igazítva kapják a feladatokat (Magyar-Molnár, 2014), így időkorlát nélkül, saját tempóban tudják elsajátítani az adott tudásanyagot/képességet (Jamshidifarsani et al, 2019).…”

“…Az első ilyen program a LiPs (Lindamood Sequencing Program for Reading, Spelling and Speech), melynek célja elsősorban a fonématudatosság fejlesztése. A program expliciten tanítja a különböző fonémák helyes kiejtését, artikulációját (Jamshidifarsani et al, 2019). Ez utóbbi fontosságára Gósy Mária hívja fel a figyelmet a beszédészlelés és beszédmegértés modelljében is.…”

“…A programban a fonémákat betűkkel, színes kockákkal vagy egy szájról készült képpel illusztrálják. Ha bizonyos szintet elér a tanuló, akkor szövegek olvasását kínálja fel a program (Jamshidifarsani et al, 2019). Pozitív eredménnyel zárult a LiPs-program hatását vizsgáló, nyolc hónapon keresztül folytatott kísérlet, melybe olvasási nehézséggel küzdő ötödik évfolyamos tanulókat vontak be.…”

“…A képernyőn fonémapárok (CV-szótagok) láthatóak, és a tanulóknak dönteniük kell arról, hogy melyik hangzott el. A képernyőn két kosárlabdapalánk látható, és a döntés hatására egyik vagy másik zsákba fog esni a labda (Jamshidifarsani et al, 2019). Egy másik, diszlexiás gyerekeket fejlesztő programban a résztvevők öt héten keresztül heti négyszer, alkalmanként harminc percig használták a számítógépet.…”