The adequacy of measures of gender roles attitudes: a review of current measures in omnibus surveys

Abstract

The measures of attitudes toward gender roles included in many representative international and national omnibus surveys were developed mostly in the 1970s and 1980s with a focus on the male breadwinner model. This article deals with the issue of whether the measures provided in these omnibus surveys need to be adjusted to specific social changes. A review of these measures has found that adjustments have occurred in a limited way that focused on the role of women and disregarded the role of men. Furthermore, most of these measures only examined the traditional roles of men and women. More egalitarian role models have not been considered sufficiently. In addition, most items that have been measured are phrased in a general form and, for example, do not specify parents’ employment or the ages of children. A specification of these aspects of measurement would help to clarify the conceptual meaning of the results and increase the possibility of more accurately analyzing gender role attitudes over time.

Gender Equality in Europe and the Effect of Work-Family Balance Policies on Gender-Role Attitudes

“…As resulted from our preliminary analysis (see Table A2), our measurement of gender role attitudes is mono-dimensional. However, we know from extant literature (Constantin and Voicu 2015;Davis and Greenstein 2009;Walter 2017) that a proper operationalisation should comprise items covering different dimensions of gender role attitudes and that contextual predictors may not have the same effect on different dimensions. In addition, individual gender ideologies are not always collocated on a continuum from traditional to egalitarian views, for example, people can express different forms of egalitarianism (Grunow et al 2018;Knight and Brinton 2017).…”

“…In the past, gender role attitudes have been taken into account under several perspectives. Alongside studies focusing on the quality of the measurements adopted in famous cross-national surveys (Braun 1998(Braun , 2008Constantin and Voicu 2015;Lomazzi 2017aLomazzi , 2018Walter 2017), scholars mainly investigated the change in gender role attitudes over time (Kraaykamp 2012;Lomazzi 2017b;Lee et al 2007;Scott and Braun 2009;Valentova 2013). Comparisons between countries have often been limited to a small number of countries (Motiejunaite and Kravchenko 2008;Scott et al 1996) or to descriptive goals, for example aiming at identifying ideology profiles (Grunow et al 2018;Knight and Brinton 2017).…”

Gondozói migráció és és nemi szerepfelfogások

“…A fizetett munka, a háztartási munka, valamint a gyermekgondozási feladatok férfiak és nők közötti felosztásáról való elképzelések összességét nemi szerepfelfogásnak/elvárásnak (gender role attitudes) vagy genderideológiának nevezi a szakirodalom (Walter, 2018). A nők és férfiak közti munkamegosztás különbségei és a szerepelvárások változása már az 1970-es években kutatások tárgyát képezte, napjainkra pedig a szociológiai kutatások megkerülhetetlen aspektusává vált.…”

“…1 Az egalitárius értékfelfogás azt jelenti, hogy az adott személy véleménye szerint a férfiaknak és nőknek egyenlő mértékben kellene szerepet vállalniuk a háztartási munkák elvégzésében, valamint egyetért azzal, hogy a nők is részt vállalhassanak fizetett munkában (Walter, 2018). A tradicionális vagy hagyományos szerepfelfogás ennek az ellenkezője; eltérő és egyenlőtlen társadalmi és magánéleti szerepeket rendel a nőkhöz és a férfiakhoz: a nő feladata a gyermekekről való gondoskodás és a háztartási munka végzése, míg a férfié a kenyérkereső szerep.…”

“…Curran és munkatársai (2006) amellett érvelnek, hogy az utóbbi évtizedekben a migráció és a gender összefüggéseit a kvalitatív vizsgálatok nagyobb sikerrel elemezték, ami részben az adatfelvétel módszeréből, részben a kutatási kérdések természetéből (azaz a kontextus és a dinamika megértésének igényéből) fakadt. A kvantitatív felmérések továbbá több módszertani kérdést is felvetnek; nehézséget jelenthet például, hogy a kérdezettek az idő előrehaladtával eltérően interpretálhatják a fogalmakat (az időbeli hatás mibenlétére mutat rá például Ciabattari, 2001;Carter and Borch, 2005;Walter, 2018). Walter elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a kérdőívek többségét az 1970-1980-as években alakították ki, a nemi szerepekhez kapcsolódó kérdések és mérőszámok jellemzően erősen a tradicionális munkamegosztásra fókuszálnak, jóllehet a férfiak és apák szerepe változásokon ment át az elmúlt évtizedekben.…”