The Aesthetics of Design

Forsey, Jane

doi:10.1093/acprof:oso/9780199964369.001.0001

Cited by 44 publications

(8 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…"A design mint célterület gazdagítja az esztétika elméletét", mivel a designtárgyak, amelyek elsősorban "funkcionálisak, inkább használatra, mint szemlélésre szántak", és a design része a "mindennapok gazdag esztétikájának, amely közvetlen jelentőséggel bír az emberi életre". Elemzése szerint az esztétikai ítéletek az adott tárgytól függően változhatnak, és "a designnal ... arra reagálunk, ahogyan egy tárgy kiválóan és stílusosan ellátja a funkcióját" (Forsey, 2013). Ily módon elemzi, hogy a design és a művészet olyan aspektusai, mint a funkció és a tartalom, hogyan konstruálódnak, mint "formák, amelyekről akkor születik ítéletünk, amikor a dolgok megjelenésével szembesülünk".…”

Section: Designesztétikaunclassified

A designesztétika gazdasági megközelítésének lehetőségei

Reményi,

Zalavári

2024

Fenntarthatósági Átmenet: Kihívások És Innovatív Megoldások : Nemzetközi Tudományos Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe Alkalm

View full text Add to dashboard Cite

A designesztétika, az esztétikai vonzó hatás elérésének beépítése a tervezésbe, az e hatás által kiváltott élmény megtervezése és eszközrendszere, valamint az erre épülő élménygazdaság jelentősége vitathatatlanul megnőtt és egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a vállalatok versenyképességében, melyet a stratégiai tudatosság határoz meg. A cégvezetők számára háttéranyagot is biztosítva tanulmányunk célja, hogy az élménygazdaság működési mechanizmusának alapját képező esztétika fogalmának általános értelmezését kibővítve bemutassuk azon összefüggéseket, hogyan lehet eljutni a designesztétikából kiindulva a gazdaságesztétikára épülő, a jövőbeli eredményeket nagymértékben meghatározó élménygazdaság hatékony működéséhez. Az esztétika beépítése a designfolyamatba az első alkotó gondolat felmerülésétől, tudatosan megjelenve érheti el azt a hatást, amellyel vonzó, az egyéni és a közös érdekeket is sikerrel megcélzó választási lehetőség jöhet létre (befogadó esztétika). A primer kutatás a kreatívipar területéről kvalitatív mélyinterjúkon keresztül ismerteti az aktív gazdasági szereplők kapcsolódási területeit és stratégiai fókuszpontjait. Az elemzett esztétikai vállalati stratégiák jelentős mértékben különböznek. Alapvető vezérelvként szükséges hangsúlyozni az esztétikai egyediséget és unikumot. A legoptimálisabb stratégia egy olyan kétpólusú brandépítés, melyben az esztétika és a technológia együttesen, oszcillatív módon dominál.

show abstract

Section: Designesztétikaunclassified

A designesztétika gazdasági megközelítésének lehetőségei

Reményi,

Zalavári

2024

Fenntarthatósági Átmenet: Kihívások És Innovatív Megoldások : Nemzetközi Tudományos Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe Alkalm

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Third, form is contrasted with properties like meaning, kind, and function, not only conceptually, but also in terms of the aesthetically relevant experiences or values it can ground. Thus, for instance, Parsons and Carlson (2008), in defending “functional beauty”, on which looking fit for function is a kind of beauty, spend considerable time arguing that understanding an object's function can inform its form, as does Forsey (2013) in developing an aesthetics of design. Similarly, Stecker defines aesthetic experience partly as the experience of attending in a particular way to “forms, qualities or meaningful features of things” (2019, p. 23).…”

Section: Understanding Formmentioning

confidence: 99%

“…Zangwill, 2009), but even by some who have defended theories like functional beauty (e.g., Parsons & Carlson, 2008; cf. Forsey, 2013) or everyday aesthetics (e.g., Saito, 2007). This is presumably why Parsons and Carlson take pains to argue that knowledge of function “can play a role in our perception of, and hence our aesthetic appreciation of, [an] object” (2008, p. 91, emphasis added), and Saito states that “[i]n order for a quality of an object to be aesthetically relevant, … it has to be perceivable or have the power to affect the perceivable features” (2007, pp.…”

Section: Understanding Formmentioning

confidence: 99%

“…While this strategy could potentially yield the relevant conditions, it will inevitably be linked to a specific philosophical system; be that as it may, Costello does not seem to be proposing anything like a delineating principle of the aesthetic. Finally, as I have already suggested, there are many who still cling onto FORM (DEFAULT) or some equivalent even while seeking to broaden our aesthetic horizons (e.g., Forsey, 2013; Parsons & Carlson, 2008; Saito, 2007, pp. 110–111).…”

Section: Understanding Formmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Delineating beauty: On form and the boundaries of the aesthetic

Paris

2023

Ratio

View full text Add to dashboard Cite

Philosophical aesthetics has recently been expanding its purview—with exciting work on everyday aesthetics, somaesthetics, gustatory aesthetics, and the aesthetics of imperceptibilia like mathematics and human character—reclaiming territory that was lost during the nineteenth and twentieth centuries, when the discipline begun concentrating almost exclusively on the philosophy of art and restricted the aesthetic realm to the distally perceptible. Yet there remains considerable reluctance towards acknowledging the aesthetic character of many of these objects. This raises an important question—partly made salient again by the ongoing expansion of the aesthetic domain, and partly by the fact that many still seem resistant to this aesthetic diversification—which aestheticians seem to avoid: what, if anything, constrains the scope of beauty or the aesthetic? I argue that form, construed as comprising a degree, however minimal, of experienceable complexity, is necessary and sufficient for an object's candidature for the possession of aesthetic properties. Such a condition serves to discriminate between attempts to expand the scope of the aesthetic that are legitimate and those that are not. If correct, my view suggests that the aesthetic realm, though not limitless, is very broad indeed—but this, I think, is as it should be.

show abstract

“…According to Forsey, a coffee pot may not be beautiful just because it looks or feels in a certain way but because it has a high use quality (see also Feige, 2018;Steinbrenner & Nida-Rümelin, 2010). By discussing the beauty of the functional, Forsey (2013) aimed to define the aesthetics of design between a general and broad focus on everyday life, on the one hand, and a philosophical focus on beauty with reference to Kant's Kritik der Urtheilskraft (1790/1995 on the other. Forsey's philosophical point was that finding something "beautiful is a product of the form of our aesthetic judgments" (2013, p. 128), and aesthetic judgments may then adjust to the beauty of use in everyday objects, such as coffee pots.…”

Section: Different Approaches To Aestheticsmentioning

confidence: 99%