Kulcsszavak: életstratégiák, gyűjteményes kertek, mohafl orisztika, ökológiai jelzőszámok. Összefoglalás: A Budai Arborétum teljes területét lefedő mohafl orisztikai kutatást végeztünk, melynek eredményeként összesen 56 mohafajt (4 májmohát és 52 lombosmohát) észleltünk. Főként országosan gyakori fajok kerültek elő a kutatás során, azonban a Vörös Listán mérsékelten fenyegetett (NT) kategóriába sorolt 4 faj (Gymnostomum calcareum, Orthotrichum obtusifolium, Orthotrichum pumilum, Pseudocrossidium revolutum) előfordulása fi gyelemre méltó. Fakérgen az Orthotrichum diaphanum, sziklán a Schistidium crassipilum, betonon az Amblystegium serpens van jelen legnagyobb borítással, talajon az Eurhynchium hians a leggyakoribb. A kertben élő mohafajok majd háromnegyede a hőklímához való alkalmazkodás (T-érték) szempontjából a "lomblevelű" hőháztartás típushoz tartozik. A környezeti nedvességhez való alkalmazkodottság (W-érték) szempontjából az "extrém száraz", "igen száraz", "száraz", "mérsékelten száraz" csoportokba tartozik a fajok majd kétharmada, ez jól mutatja a kert száraz klímáját. Az aljzat pH-jához való alkalmazkodottság (R-érték) alapján a fajok közel fele-fele arányban az indiff erens, illetve a bázikus indikációval jellemezhető csoportokba tartoznak. Életstratégia szempontjából a fajok közel kétharmada pionír természetű, kolonista (C), a többi faj évelő állandó (P), hosszú életű vándorló (LS), rövid életű vándorló, átfutó (F), illetve egyéves vándorló (AS).