The racial logic of Palestine’s partition

Wallach, Yair

doi:10.1080/01419870.2022.2151845

Cited by 4 publications

(2 citation statements)

References 33 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az európai rasszizmus, amely csekély különbséget látott a zsidók és az arabok között, ugyanis jelentős szerepet játszott a cionizmus palesztinai térnyerésében, vagyis a zsidó nemzeti otthon létrehozásának a brit kormány részéről történt bátorításában. 36 Így a brit mandátum időszakában, majd a holokauszt után néhány évvel kitört izraeli függetlenségi háború, illetve a palesztin nakba során Izrael különösebb nemzetközi kritika vagy fenntartás nélkül sajátíthatta ki vagy vehette használatba a palesztinok által hátrahagyott területeket, településeket és ingatlanokat. 1967 után hasonlóképpen tekintett az Európából érkezett (askenázi) elit Ciszjordániáraolyan térként értelmezve azt, ahol nincsenek a szemük előtt "mások": a mizrahi zsidók, az ortodoxok, a Szovjetunióból érkezett szegényebb rétegek.…”

Section: A Kutatási Kérdések Háttereunclassified

A „zöld vonaltól” keletre : Az izraeli szuverenitás kiterjesztése a palesztin autonómia, illetve állam rovására

Paragi¹

2023

Külügyi Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Napjainkra közhellyé vált, hogy az oslói békefolyamat, illetve a palesztin autonómia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem jött létre az Izrael által is elismert palesztin állam. Bár az izraeli hadsereg már az 1990-es években kivonult Ciszjordánia A minősítéssel jelölt zónájából, 2005-ben pedig a Gázai övezetből, a palesztin területek feletti biztonsági ellenőrzésről továbbra sem kíván lemondani. E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy mit jelent a jelenlegi izraeli kormány koalíciós szerződésekben rögzített ígérete, az izraeli szuverenitás kiterjesztése Ciszjordánia C zónájára – ahol a zsidó telepek találhatók, és amelyre helyi palesztinok helyzete miatt a nemzetközi civil jogvédő szervezetek apartheidként tekintenek. Továbbá, hogy milyen eszközökkel igyekezett Izrael megváltoztatni a status quót az utóbbi időkben – különös tekintettel a telepespolitikára –, hogyan merült fel Ciszjordánia annektálása 1967 óta a politikai tervekben, s milyen releváns intézkedések várhatóak az új izraeli kormánytól. Mint kiderül, Izrael Állam egyrészt igyekszik elkerülni a nemzetközi jog egyértelmű megsértését és az azzal járó felelősségre vonást, másrészt a saját zsidó nemzeti identitását és integritását próbálja őrizni, amikor a vizsgált területekre „csupán” a szuverenitása kiterjesztését fontolgatja, nem pedig az annektálásukat.

show abstract

Section: A Kutatási Kérdések Háttereunclassified

A „zöld vonaltól” keletre : Az izraeli szuverenitás kiterjesztése a palesztin autonómia, illetve állam rovására

Paragi¹

2023

Külügyi Szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…53 Ez utóbbi magyarázatát az államalapítás (1948) körülményei magyarázzák, ugyanis az ENSZ korabeli felosztási határozatára (1947) a korabeli mainstream cionista elit is átmeneti kompromiszszumként tekintett. 54 Miközben a telepek száma az 1990-es években stabilizálódott (120-130 körül), a "legális" és az "illegális" telepeken élők száma drasztikusan nőtt az oslói évek során, illetve azóta is.…”

Section: Facts On the Ground: Az Izraeli Megszállás De Facto Sajátoss...unclassified

Izrael és az ENSZ : A kétállamos megoldás és a megszállás értelmezési nehézségei

Paragi

2023

Külügyi Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Az izraeli–palesztin kapcsolatok vizsgálata esetén egyfajta tudományos dogmának számít, hogy a probléma oka az izraeli megszállás, a megoldás pedig a terület két államra történő felosztása. E logikai keretben az izraeli telepek számítanak a gondok fő forrásának, mivel azokat – a megszállást szabályozó nemzetközi humanitárius joggal ellentétben – a leendő (remélt) palesztin állam területén hozták létre az évtizedek során. E tanulmány célja annak a megvilágítása, hogy miért is nehéz megszállásnak tekinteni Izraelnek a palesztin területeken való jelenlétét és tevékenységét, illetve mit szándékozik tenni az ENSZ annak érdekében, hogy a megszállás helyett alternatív értelmezési és vonatkoztatási keretet teremtsen. A kérdések megválaszolásához elsősorban a palesztin területek státuszával kapcsolatosan eddig megjelent hivatalos és tudományos forrásokat, a Nemzetközi Bíróság állásfoglalását kérő ENSZ-közgyűlési határozatot (2022), illetve az annak hátterét adó beszámolókat használtam fel. Ahogy azt a levont következtetések is jelzik, vagy Izrael képtelen a palesztin területek határai felett is ellenőrzést gyakorló hatalomként a nemzetközi jogi normák betartására, vagy a nemzetközi jog által ismert fogalmi keretek alkalmatlanok a probléma kezelésére.

show abstract

Introduction

Solomos

2023

Ethnic and Racial Studies

View full text Add to dashboard Cite

The racial logic of Palestine’s partition

Cited by 4 publications

References 33 publications

A „zöld vonaltól” keletre : Az izraeli szuverenitás kiterjesztése a palesztin autonómia, illetve állam rovására

A „zöld vonaltól” keletre : Az izraeli szuverenitás kiterjesztése a palesztin autonómia, illetve állam rovására

Izrael és az ENSZ : A kétállamos megoldás és a megszállás értelmezési nehézségei

Introduction

Contact Info

Product

Resources

About