Bevezetés: A vallásfüggőség újfajta függőség a viselkedési addikciók sorában, ami a vallásgyakorlás patológiássá válását jelenti. Célkitűzés: A szerzők választ kerestek az alábbi kérdésekre: A vallásfüggőség megjelenik-e serdülőkorban, együtt járhat-e más addikciókkal, illetve hogyan hat az egyén pszichés jóllétére? Módszer: A vallási addikcióra egy rö-vid szűrő kérdőívet vettek fel serdülők (N = 656; átlagéletkor = 16,5 év; 49,2%-uk lány) körében. A szerhasználat (havi és életprevalencia) mellett mérték a pszichés jóllét (például depresszió, agresszió, optimizmus) változóit is. Eredmények: A serdülők körében a vallásosság szintje viszonylag alacsony volt. A minta közel 1%-a jellemezhető vallásfüggőként, valamint további 16,2% tartozott a veszélyeztetett szimptomatikus csoportba, míg 83% tünetmentes volt. A vallásfüggők szignifi kánsan vallásosabbnak tartják magukat, a vallás szerepét fontosabbnak tartják, többször imádkoznak és járnak templomba. A vallásfüggőség főként az amfetamin használatával függ össze; alacsonyabb kö-rükben az agresszió szintje, emellett pedig magasabb a vallási jóllét. Következtetések: A vallásosság kiváltképpen bonyolult jelenség, ezért fontos feltárni, hogy a vallásosság mely szintjei funkcionálnak egészségvédő, és melyek egész-ségkárosító módon. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 731-740.
Kulcsszavak: vallásosság, addikció, vallásfüggőség, serdülők
Study on religious addiction as a potential novel type of behavioral addiction in an adolescent populationIntroduction: Religious addiction is a new behavioral addiction, featured with pathologic religious activity. Aim: The authors examined whether this new phenomenon appears in adolescence, and whether it correlates with substance use and mental health variables. Method: The General Addiction Screening Tool was used to investigate the presence of religious addiction among youth (N = 656; mean age, 16.5 years; 49.2% females). Besides monthly and lifetime prevalence of substance use, variables of psychological well-being (e.g., depression, aggression, optimism) were also detected. Results: Religiosity was relatively low among adolescents. Nearly 1% of the sample might be characterized as being addicted to religion, 16.2% belonged to the symptomatic group, while 83% of them were asymptomatic. Religious addicts were more likely to be more religious and the role of religion in one's life was more important. Also, they tended to pray and attend the churches more frequently. It was also found that amphetamine use was more frequent among the addicts. In terms of mental health level, aggression scored lower and spiritual well-being reached higher level. Conclusions: Religiosity is a vague phenomenon, and further investigation is needed to detect when healthy enthusiastic religiosity turns into religious addiction.