The role, efficacy and outcome measures for teriparatide use in the management of medication-related osteonecrosis of the jaw

Anabtawi, Mohammed; Tweedale, H.; Mahmood, Hanya

doi:10.1016/j.ijom.2020.07.021

Cited by 11 publications

(8 citation statements)

References 37 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The clinical assessment of healing was often different between studies [ 86 ] and was mainly based on the criteria proposed by Vescovi et al [ 87 ]. According to our analysis, primary and secondary endpoints and their evaluation methods are neither harmonized nor quantitative.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Reporting Criteria for Clinical Trials on Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw (MRONJ): A Review and Recommendations

Gaudet

Odet

Meyer

et al. 2022

Cells

View full text Add to dashboard Cite

Medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ) is a complication caused by anti-resorptive agents and anti-angiogenesis drugs. Since we wanted to write a protocol for a randomized clinical trial (RCT), we reviewed the literature for the essential information needed to estimate the size of the active patient population and measure the effects of therapeutics. At the same time, we designed a questionnaire intended for clinicians to collect detailed information about their practices. Twelve essential criteria and seven additional items were identified and compiled from 43 selected articles. Some of these criteria were incorporated in the questionnaire coupled with data on clinical practices. Our review found extensive missing data and a lack of consensus. For example, the success rate often combined MRONJ stages, diseases, and drug treatments. The occurrence date and evaluation methods were not harmonized or quantitative enough. The primary and secondary endpoints, failure definition, and date coupled to bone measurements were not well established. This information is critical for writing a RCT protocol. With this review article, we aim to encourage authors to contribute all their findings in the field to bridge the current knowledge gap and provide a stronger database for the coming years.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Reporting Criteria for Clinical Trials on Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw (MRONJ): A Review and Recommendations

Gaudet

Odet

Meyer

et al. 2022

Cells

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A legutóbb megjelent szisztematikus összefoglaló köz lemény 2005 és 2020 között publikált, összesen 91 eset kezelési eredményeit foglalta össze. Arra a konklúzióra jutott, hogy további randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessük, hogy a néhány hónapos teriparatide-kúra valóban hatékony kezelési alternatíva lehetne az eddig empirikusan alkalmazott, "hagyományos kezelésre" nem reagáló MRONJ esetek kezelésében [110,111].…”

Section: Bp-kezelés Sztomatológiai Vonatkozásaiunclassified

Az osteoporosis antirezorptív kezelésének biológiai alapjai és az állcsontok antirezorptív kezelés okozta osteonecrosisa

Gera,

Szücs

2024

fogorv-szemle

View full text Add to dashboard Cite

Az ötven év feletti lakosság egyik leggyakoribb, az életminőséget súlyosan rontó állapota az osteoporosis, aminek pontospathomechanizmusa még a mai napig sem teljesen feltárt. Ma az életkorral együtt járó csonttömegvesztés lassításábanaz egyik legelfogadott gyógyszeres terápia a csontátépülésben fontos szerepet játszó osteoclastok blokkolása, az ún.antirezorptív szerek alkalmazása. Ezeket a szereket az osteoporosis mellett széles körben alkalmazzák metasztatikuscsonttumorok, hiperkalcémiával társuló daganatok és más, fokozott osteoclast aktivitással társuló kórképek gyógykezelésébenis. Az antirezorptív-kezelésben a leggyakrabban alkalmazott szer a biszfoszfonát csoport, azonban az utóbbiévtizedben a szelektív RANKL (receptor activator for nuclear factor-kappa B ligand), ellenes rekombináns monoclonalisantitest (denosumab) is széles körben alkalmazott. A két vegyület hatásmechanizmusa merőben eltérő. A biszfoszfonátokirreverzibilisen beépülnek a csont szervetlen vázába, és a csontátépülés során az osteoclastok ezeket bekebelezik,metabolizálják, de nem képesek teljesen lebontani. Végül olyan toxikus metabolitok képződnek a sejtben, amelyeksúlyosan károsítják a sejtek cytosceletonját, a sejt nem képes a csontmátrixra tapadni, és végül apoptosis áldozatalesz. Ugyanakkor a denosumab a RANKL blokkolása révén az osteoclast neogenezist gátolja, és ezáltal a funkcióképes,differenciálódott, érett osteoclastok száma csökken, Tehát, amíg a biszfoszfonátok az érett OC sejteken hatnak,a denosumab az OC neogenezist állítja le. Az eltérő hatásmechanizmusok ellenére mindkét szer egyik, bár nem gyakorimellékhatása az invazív fogászati kezeléseket követő csontnecrosis, angol terminológiában osteonecrosis of jaws.Mivel mindkét szer az osteoclast aktivitást blokkolja, ezért nagy valószínűséggel a csontnecrozisért is elsősorban az OCLsejtek aktivitásának hiánya felelős. Ma még az ONJ evidenciákon alapuló kezelése nem adott. Több alternatív kezelésistratégiáról jelentek meg közlemények. Ezek közül az egyik a rekombináns h-PTH 1–34 hormonkészítmények (teriparatid)alkalmazása, amely ismételten beindíthatja a korábban blokkolt összehangolt csontátépülést.

show abstract

“…A MRONJ esetén alkalmazott teriparatidkezelésekkel kapcsolatban a PubMED adatbázisában a teriparatide, bisphosphonate osteonecrosis, parathyroid hormone címszavak alatt összesen 30 cikket adott ki a rendszer. Ebben találhatók a teriparatidkezeléssel kapcsolatos parodontalis közlemények, állatkísérletes eredmények, valamint 23, konkrétan a teriparatid és a MRONJ kapcsolatát bemutató humán esettanulmány, néhány randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat és egy-két 'review' közlemény [58][59][60][61][62][63][64][65][66][67][68][69][70][71][72][73][74][75].…”

Section: öSszefoglaló Közleményunclassified

Humán rekombináns parathormon (teriparatid) mint alternatív megoldás a gyógyszer okozta állcsontnekrózis terápiájára

Gera,

Szücs

2023

View full text Add to dashboard Cite

Az osteoporosis a civilizált világban az ötven évesnél idősebb korosztályban az egyik leggyakoribb, az életminőséget súlyosan rontó állapot. A csonttömegvesztés megelőzésében és kezelésében ma a legelterjedtebb az antireszorptív gyógyszerek alkalmazása, amelyek az osteoclastok blokkolása révén lassítják a csonttömeg vesztését. Az antireszorptív kezelés egyik, bár nem gyakori vezető mellékhatása az invazív szájsebészeti beavatkozások után előforduló csontnekrózis, amely „medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ)” néven szerepel az angolszász irodalomban. Az osteoporosis kezelésében az utóbbi két évtizedben fokozatosan egyre nagyobb teret követelnek maguknak az anabolikus hormonkészítmények, elsősorban a rekombináns humán parathormon (1–34) alkalmazása. E hormonkészítmény teriparatid néven már több mint két évtizede van klinikai alkalmazásban. Egyes közlemények szerint a teriparatid hatásosabb a csontsűrűség megtartásában és a patológiás csonttörések kezelésében, mint az antireszorptív gyógyszerek. Igazolt, hogy a napi egyszeri dózisban adott parathormon fokozza az összehangolt csontátépülést, és a folyamatot a csontképzés irányába tolja el. Számos állatkísérlet és humán klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a szisztémásan, napi egyszeri dózisban adott teriparatid gyorsította a callusképződést, lerövidítette a gyógyulási időt, és egyben javultak a csont mechanikai tulajdonságai is. A parathormon ún. „off-label” indikációja azonban még mindig nem megalapozott. Ugyanakkor egyre több olyan adat gyűlt össze a nemzetközi irodalomban, miszerint a teriparatid hatásos az egyébként hagyományos kezelésre rezisztens, gyógyszer okozta állcsontnekrózis gyógyításában is. A közlemény célja összefoglalni a parathormon anabolikus farmakológiai hatásával kapcsolatos irodalmat és az elmúlt évtizedben az irodalomban közölt eredmények alapján a parathormon alkalmazásával az antireszorptív gyógyszerek okozta állcsontnekrózisok terápiájában elért eredményeket. Az elmúlt 15 évben megjelent nagyszámú esetközlemény és a limitált számú klinikai vizsgálat eredményei alapján feltételezhető, hogy a teriparatidkészítményeket alkalmazni lehetne a hagyományos kezelésre rezisztens állcsontnekrózisok kezelésében is. Ám még további randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kimondható legyen: a teriparatid valóban hatékony és biztonságos kezelési alternatíva lenne a hagyományos kezelésre nem reagáló, gyógyszer okozta állcsontnekrózis-esetek kezelésében. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1406–1415.

show abstract

The role, efficacy and outcome measures for teriparatide use in the management of medication-related osteonecrosis of the jaw

Abstract: This is a repository copy of The role, efficacy and outcome measures for teriparatide use in the management of medication-related osteonecrosis of the jaw.

Cited by 11 publications

References 37 publications

Reporting Criteria for Clinical Trials on Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw (MRONJ): A Review and Recommendations

Reporting Criteria for Clinical Trials on Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw (MRONJ): A Review and Recommendations

Az osteoporosis antirezorptív kezelésének biológiai alapjai és az állcsontok antirezorptív kezelés okozta osteonecrosisa

Humán rekombináns parathormon (teriparatid) mint alternatív megoldás a gyógyszer okozta állcsontnekrózis terápiájára

Contact Info

Product

Resources

About