Borders in Central Europe After the Schengen Agreement 2017
DOI: 10.1007/978-3-319-63016-8_4
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

The Schengen Phenomenon—Fact or Fiction?

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1
1
1
1

Citation Types

0
2
0
2

Year Published

2018
2018
2024
2024

Publication Types

Select...
3
1

Relationship

0
4

Authors

Journals

citations
Cited by 4 publications
(4 citation statements)
references
References 3 publications
0
2
0
2
Order By: Relevance
“…To do so, it needs sufficient permeability (O'Dowd, 2002). With the introduction of the European single market and the Schengen Agreement, the free movement of people, goods, capital, and services has reduced transaction costs and encouraged cross-border linkages (Havlíček et al, 2018). However, due to heterogeneous political systems either side of a given border, borders can be highly porous for capital flows while being relatively impermeable to labor migration (Medeiros, 2019).…”
Section: Border Regions: Linking Functional and Institutional Dimensionsmentioning
confidence: 99%
“…To do so, it needs sufficient permeability (O'Dowd, 2002). With the introduction of the European single market and the Schengen Agreement, the free movement of people, goods, capital, and services has reduced transaction costs and encouraged cross-border linkages (Havlíček et al, 2018). However, due to heterogeneous political systems either side of a given border, borders can be highly porous for capital flows while being relatively impermeable to labor migration (Medeiros, 2019).…”
Section: Border Regions: Linking Functional and Institutional Dimensionsmentioning
confidence: 99%
“…31 Az okok között, a bizalomhiány és érdekellentétek mellett, a valós érdekütköztetés elmaradása és érdekképviseleti anomáliák húzódnak meg, tehát "advocacy‖ kérdése is ez. 32 A határterületek fejlesztésére a szubszidiaritás mellett az is nagy hatással van, hogy mennyire erősek és milyen irányúak a rájuk ható erők, ezért Havlíček egyik tanulmányában (Havlíček 2004 p. 60) a határtérségekre ható erőket centripetális és centrifugálisakra (ld. 3. ábra) osztotta aszerint, hogy a határtérség nagyobb kohézióját vagy annak centrumában futó határvonal szétválasztó hatását célozzák-e. Centripetális, tehát a határ elválasztó erejét növelő hatást az államnak, a centrifugálist, azaz az áteresztő-képességének növelését pedig a gazdasági erőknek tulajdonítja.…”
Section: Szubszidiaritás Valamint a Centrifugális éS Centripetális Erőkunclassified
“…A határ menti régiók lehetnek kontaktterületek, amelyekben a határ két oldala jellemzőinek egyfajta mixét képezik, a két társadalom egyfajta közös identitására figyelhetünk fel a határ mindkét oldalán (Maier 1990). Ez az eset olyan határ menti területeken fordul elő csupán, ahol már elég régóta nagyon nyílt, tehát jól átjárható határokról beszélhetünk, illetve olyan határterületeken, ahol régebben nem is volt határ, például a Benelux államok esetében /Lásd (Havlíček, T. (2004) p. 50 2.1 ábra/.…”
Section: A Határrégiókunclassified
“…Cross-border cooperation is now playing an increasingly important role in the regional development of border areas. It is no longer only the state as the main political actor, but also the European Union acting externally on border areas, as well as, for example, Euroregions, which represent one of the important forms of institutional anchoring of cross-border cooperation at the regional level (Havlíček et al 2018).…”
Section: Introductionmentioning
confidence: 99%