The softwood lumber dispute: Is a solution possible?

Abstract

Canadian exports of softwood lumber to the USA have long been a source of conflict. As the last Softwood Lumber Agreement expired, we examined this issue as a University class project in forest policy. This text presents our analysis of the history of this conflict and the positions of various actors, along with our twenty-year plan for resolving this conflict. Our strategy is in three phases, corresponding to our expectations of future events: five years of conflict and negotiation that we should use to prepare certain changes in our forest sector; ten years under a new agreement during which we can implement these changes; followed by another conflict that we hope Canada will win, resulting in lumber becoming just another traded commodity. Our policy has four key elements: a gradual transition to market-price systems for 55% of public forest lumber volume; an expansion of value-added transformation and diversification of products; a reduction of softwood lumber production; and, a coordination role for the Canadian Council of Forest Ministers. We do not believe that our proposition is perfect, but we consider that it offers an option for breaking out of the box that characterises this conflict.Keywords: softwood lumber, US-Canada relations, Forest policy, International timber trade RÉSUMÉ L' exportation du bois d' oeuvre canadien aux États-Unis est depuis longtemps une source de conflit. Avec l' expiration de l' entente sur le bois d' oeuvre résineux, nous avons examiné cet enjeu pour un projet dans un cours universitaire de politique forestière. Ce texte présente notre analyse de l'historique de cet enjeu et les acteurs engagés, ainsi que notre plan de vingt ans pour résoudre ce conflit. Notre stratégie comporte trois phases, en fonction de ce que l'avenir laisse présager : cinq ans de conflit et de négociation que le Canada devrait utiliser pour préparer certains changements dans notre secteur forestier; dix ans avec une nouvelle entente qui nous permettra de mettre en oeuvre ces changements; et finalement, un autre conflit que, espérons-le, le Canada gagnera afin que le bois d' oeuvre devienne simplement une autre commodité dans nos échanges commerciaux. Notre politique a quatre volets : une transition graduelle vers un système de marché pour la vente de 55 % de volumes provenant des forêts publiques; le renforcement de la valeur ajoutée et la diversification de nos produits; une réduction dans le volume de bois d' oeuvre résineux produit; et un rôle de coordination pour le Conseil canadien de ministres de forêts. Nous ne croyons pas que notre proposition est parfaite, mais nous pensons qu' elle offre une option pour sortir du carcan dont ce conflit semble se trouver.Mots clés : bois d'oeuvre résineux, relations canado-américaines, politique forestière, commerce international du bois 1 Students, Université de Moncton, École de foresterie, Edmunston, New Brunswick 2 Professor, Université de Moncton, École de foresterie, Edmunston, New Brunswick forest policy. Clearly, this is an issue with an importan...

Az alkalmazott művészet létmódjai és a kreatív ipar kihívásai napjainkban : Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar tudományos kiadványa

“…A magasabb hozzáadott érték biztosítása a jövedelmezőség javításának kulcsa (Dieste, et al, 2019), amely számos részterületen keresztül biztosítható. A kereskedelmi tevékenység modernizálása (Pinto, et al, 2022) (Barriault, et al, 2017), a termőhelyek alapanyagtermelési szempontokat figyelembe vevő kialakítása (Vaca, et al, 2022), a regionális faipari klaszterek kialakítása (Polyanin, et al, 2020) az energiafelhasználás optimalizálása (Dobretsov, et al, 2020), az innovatív projektek aktívabb finanszírozása (Golovina & Dykusova, 2020), a faipari üzemszervezés és logisztika modernizációja (Wieruszewski, et al, 2020) (Trojanowska, et al, 2016) (Koppelhuber, et al, 2016) egyaránt hatékonyságjavulást ígér. Versenyképességi és technológiai problémák egyébként nemcsak a második és a harmadik (Vrabcová, et al, 2019) világban lehetnek jelen, tapasztalhatunk ilyet a fejlett országokban (Lüthi, et al, 2019) (Kay, 2017) (Derikvand, et al, 2017) (Coombs & Forster, 2017) (Adamowicz & Noga, 2017)…”

Faipari projektek szakirodalmi elemzése

“…A magasabb hozzáadott érték biztosítása a jövedelmezőség javításának kulcsa (Dieste, et al, 2019), amely számos részterületen keresztül biztosítható. A kereskedelmi tevékenység modernizálása (Pinto, et al, 2022) (Barriault, et al, 2017), a termőhelyek alapanyagtermelési szempontokat figyelembe vevő kialakítása (Vaca, et al, 2022), a regionális faipari klaszterek kialakítása (Polyanin, et al, 2020) az energiafelhasználás optimalizálása (Dobretsov, et al, 2020), az innovatív projektek aktívabb finanszírozása (Golovina & Dykusova, 2020), a faipari üzemszervezés és logisztika modernizációja (Wieruszewski, et al, 2020) (Trojanowska, et al, 2016) (Koppelhuber, et al, 2016) egyaránt hatékonyságjavulást ígér. Versenyképességi és technológiai problémák egyébként nemcsak a második és a harmadik (Vrabcová, et al, 2019) világban lehetnek jelen, tapasztalhatunk ilyet a fejlett országokban (Lüthi, et al, 2019) (Kay, 2017) (Derikvand, et al, 2017) (Coombs & Forster, 2017) (Adamowicz & Noga, 2017) is.…”