Összefoglaló. A népesség öregedése, a meghatározó cardiovascularis
rizikótényezők – mint a cukorbetegség – egyre nagyobb arányú előfordulása, a
csökkenő akut cardiovascularis halálozás az alsó végtagi verőérszűkület növekvő
megjelenésével jár. Ezzel együtt szaporodnak a beavatkozást igénylő, jelentős
életminőség-romlást, illetve végtag-veszélyeztetettséget okozó, súlyosabb
esetek. Ilyenkor az alsó végtagi revascularisatio szüksége merül fel, ami az
utóbbi évtizedben az endovascularis beavatkozások számának növekedéséhez
vezetett. A beavatkozások technikai sikere mellett újabb szűkületek, elzáródások
veszélyével kell számolni. Ennek hátterében az atherosclerosis progressziója
mellett a beavatkozáshoz köthető, kontrollált érfalsérülés indukálta vascularis
remodelling (neointima-hyperplasia), valamint thromboticus tényezők állnak. Az
ér-nyitvamaradás hosszú távú biztosításának feltétele a fenti folyamatok
megelőzésére alkalmazott optimális gyógyszeres kezelés. Ennek biztosítása
elengedhetetlen a beavatkozást megelőzően, periprocedurálisan, majd az érintett
betegkör hosszú távú gondozása során. A gyógyszeres terápiás lehetőségek közül
az antithromboticus, antikoaguláns terápiának kiemelt jelentősége van. Az ezen
hatású gyógyszerek alkalmazását igen nehézzé teszi (i) a thromboticus elzáródás
kiújulása és a potenciális vérzés közötti dinamikusan változó egyensúly
bizonytalansága, (ii) az egyéb társbetegségek kapcsán felmerülő terápiás
szempontok egyidejű érvényesítése, valamint (iii) a napi ellátásban támpontot
adó tudományos bizonyítékok relatív hiánya. Az összefoglaló tanulmány a fenti
gyógyszerterápiás terület legújabb eredményeit kísérli meg elemezni. Orv Hetil.
2022; 163(3): 98–108.
Summary. The aging of the population, the increasing prevalence of
important risk factors of atherosclerosis, like diabetes, and the declining
mortality of acute cardiovascular conditions lead to increased peripheral
arterial disease incidence. At the same time, cases showing a severe decline in
quality of life or danger of limb loss get more prevalent that demands vascular
interventions. In such cases, revascularization is recommended, and
consequently, in the last decade, an expansion in endovascular procedures can be
seen. Considering these procedures, besides a technical success, the risk of new
stenosis or occlusion may be imminent. This may be accounted for the progression
of atherosclerosis and the controlled vascular injury caused by the procedure
itself that induces vascular remodeling (neointima hyperplasia) and thrombotic
hyperactivity. The long-term vascular patency is closely associated with the
success of an optimal medical treatment strategy. Its effect is considered
essential prior to the endovascular procedure, perioperatively, and in the phase
of long-term follow-up of the affected patients. In this scenario,
antithrombotic and anticoagulant therapy regimes bear particular relevance. The
use of this kind of drugs is challenged by (i) the uncertainty of dynamic
changes of balance between the thrombotic reocclusion and the risk of bleeding,
(ii) the interplay of treatment strategy related to concomitant diseases, (iii)
the relative lack of high-level scientific pieces of evidence guiding daily
routine. The narrative review makes an effort to provide new findings and an
analysis of this therapeutic field. Orv Hetil. 2022; 163(3): 98–108.