Toward a sociology of finitude: life, death, and the question of limits

Livne, Roi

doi:10.1007/s11186-021-09448-y

Cited by 7 publications

(3 citation statements)

References 114 publications

(99 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A recent qualitative study in the United States explored the sociology of limits of finitude with EOLC as a specific example. 59 The study found three regimes of valuation that helped define limits in EOLC: a medical professional regime led by the palliative care specialty that promoted the concept of limiting inappropriate life-sustaining treatment to facilitate a good death, a monetary regime that would help hospitals, insurers, and policymakers consider capping unnecessary expenses on disproportionate EOLC, and a patient-focused regime designating individual patients or their families as the actual authorities for deciding EOLC.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Semiotics of ICU Physicians’ Views on End-of-life Care and Quality of Dying in a Critical Care Setting: A Qualitative Study

Shah,

Iyer,

Sonawane

et al. 2024

Indian Journal of Critical Care Medicine

View full text Add to dashboard Cite

Background and aim While intensive care unit (ICU) mortality rates in India are higher when compared to countries with more resources, fewer patients with clinically futile conditions are subjected to limitation of life-sustaining treatments or given access to palliative care. Although a few surveys and audits have been conducted exploring this phenomenon, the qualitative perspectives of ICU physicians regarding end-of-life care (EOLC) and the quality of dying are yet to be explored. Methods There are 22 eligible consultant-level ICU physicians working in multidisciplinary ICUs were purposively recruited and interviewed. The study data was analyzed using reflexive thematic analysis (RTA) with a critical realist perspective, and the study findings were interpreted using the lens of the semiotic theory that facilitated the development of themes. Results About four themes were generated. Intensive care unit physicians perceived the quality of dying as respecting patients’ and families’ choices, fulfilling their needs, providing continued care beyond death, and ensuring family satisfaction. To achieve this, the EOLC process must encompass timely decision-making, communication, treatment guidelines, visitation rights, and trust-building. The contextual challenges were legal concerns, decision-making complexities, cost-related issues, and managing expectations. To improve care, ICU physicians suggested amplifying patient and family voices, building therapeutic relationships, mitigating conflicts, enhancing palliative care services, and training ICU providers in EOLC. Conclusion Effective management of critically ill patients with life-limiting illnesses in ICUs requires a holistic approach that considers the complex interplay between the EOLC process, its desired outcome, the quality of dying, care context, and the process of meaning-making by ICU physicians. How to cite this article Iyer S, Sonawane RN, Shah J, Salins N. Semiotics of ICU Physicians’ Views on End-of-life Care and Quality of Dying in a Critical Care Setting: A Qualitative Study. Indian J Crit Care Med 2024;28(5):424–435.

show abstract

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Semiotics of ICU Physicians’ Views on End-of-life Care and Quality of Dying in a Critical Care Setting: A Qualitative Study

Shah,

Iyer,

Sonawane

et al. 2024

Indian Journal of Critical Care Medicine

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…For example, economization occurs with the quantification of health status through measures such as Quality-Adjusted Life Years and Disability-adjusted Life Years (MacKillop and Sheard 2018; Kenny 2017; Ashmore, Mulkay, and Pinch 1989), the creation of competitive labor markets for teacher accountability enforcement (Spring 2015; Ball 2003), as a means of managing insurance claims following environmental disasters (Elliott 2021), or as a tool of statecraft for managing populations (Murphy 2017; Foucault 2007). Economization can also be more or less definitive: “ambivalent economization” processes may decouple and recombine economic expertise from policy outcomes (Griffen and Panofsky 2021), as economic and moral considerations exist in tension with one another and are navigated through social interaction (Livne 2019; 2021).…”

Section: The Economization Of Early Lifementioning

confidence: 99%

The Economization of Early Life: Human Capital Theory, Biology, and Social Policy

Griffen¹

2023

Science, Technology, & Human Values

View full text Add to dashboard Cite

The US government response to the coronavirus pandemic has prompted renewed debate about the size and structure of the welfare state. Particular attention has been paid to prenatal and early childhood policy, domains in which the US safety net is less robust than those of its peer countries. Contra claims that the so-called care economy constitutes a sharp break with the neoliberal consensus, this article argues that the shift in social policy focus toward early life is consistent with changes in economic ideas about the best environment in which to grow “human capital”: the economization of early life. Building on insights about “critical periods” of development drawn from diverse fields including epigenetics and neurobiology, economists estimate that human capital gains are greatest when “investments in people” occur before the age of five. This article traces the history of how this research was brought to the attention of federal policy makers in the United States. While much human capital–focused social policy traditionally placed the burden of risk on the private family (e.g., with student loan debt or health insurance), in recent years, economists have instead argued that social programs dedicated to early childhood development are more “efficient” sources of public investment.

show abstract

“…Ez az írás számos olyan forrásra támaszkodik, amelyek a sebezhetőségre (May, 2017), a végességre és az egzisztenciális szorongásokra összpontosítanak, mint például az egzisztenciális pszichológia (Yalom, 1980(Yalom, , 2008; a halál szociológiája (Kearl, 1989;Nielsen-Skotnicki, 2019;Livne, 2021) és a tagadás társadalmi szerveződése (Norgaard, 2011;Weintrobe, 2013); az érzelmi megküzdéssel kapcsolatos tanulmányok (Pihkala, 2019;Kieft, 2021); valamint az egzisztenciális szorongás és a fenntarthatóság kapcsolatával foglalkozó írások (Adams, 2016;Koller, 2021). Érvelésünket ugyanakkor leginkább egyrészt a rettegéskezelés elméletére (terror management theory, Arndt et al, 1997Arndt et al, , 2004, másrészt egy ehhez kapcsolható, de eltérő megközelítés, az önmeghaladás-kezelés elméleteire (transcendence management theory) alapozzuk (Cozzolino et al, 2004;Cozzolino-Blackie, 2013).…”

unclassified

Szembenézni a végességgel – Haláltudatosság és fenntarthatósági átmenetek

Király¹,

Köves²

2023

Kovász

View full text Add to dashboard Cite

Tanulmányunk arra kíván rámutatni, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan társadalmi berendezkedésünk alapjául szolgáló értékrendünk és a kultúránkra jellemző haláltagadás szoros kapcsolatban állnak egymással. A társadalom a halálszorongás enyhítésére az elkerülés és a figyelemelterelés stratégiáit kínálja, utóbbit kifejezetten a fogyasztáson keresztül. A fogyasztás célja ebben a tekintetben az egyéni önbecsülés növelése és a széleskörben elfogadott világkép megerősítése. Ebben a tanulmányban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy hogyan tudunk ebből a nem fenntartható kulturális mintából egy haláltudatosabb és fenntarthatóbb kulturális mintára áttérni. Ez a kérdés azért is lényeges, mert kísérleti bizonyítékok támasztják alá, hogy a halállal való közvetlen szembesülés gyakran mélyreható viselkedés- és értékváltozásokhoz vezet. Ezek összhangban vannak azokkal a viselkedésmintákkal, amelyeket az ökológiai közgazdaságtan a fenntartható társadalmak alapvető elemeiként határoz meg. A tanulmány első része a téma társadalomelméleti hátterét tekinti át, úgy érvelve, hogy az individualizált, lehatárolt énképre helyezett túlzott hangsúly felerősíti a halálfélelem érzetét. A második rész egyrészt a rettegéskezelést (terror management theory), másrészt az alternatív megközelítésű, de azonos tőről fakadó önmeghaladás-kezelés elméletet (transcendence management theory) tárgyalja, amelyek eltérő módon közelítik meg a halálfélelemmel való megküzdés lehetőségét. Az ezt követő szakasz egy elméleti modellt mutat be, amely integrálja ezt a két kutatási irányzatot és társadalmi szinten értelmezi a modellből fakadó főbb következtetéseket. Ez a keretrendszer tekinthető a tanulmány fő hozzáadott értékének, mivel nemcsak a különböző megküzdési módok társadalmi dinamikáját ragadja meg, hanem lehetséges utakat is kínál a haláltudatosabb és fenntarthatóbb társadalmi berendezkedés felé történő elmozduláshoz.

show abstract

Toward a sociology of finitude: life, death, and the question of limits

Cited by 7 publications

References 114 publications

Semiotics of ICU Physicians’ Views on End-of-life Care and Quality of Dying in a Critical Care Setting: A Qualitative Study

Semiotics of ICU Physicians’ Views on End-of-life Care and Quality of Dying in a Critical Care Setting: A Qualitative Study

The Economization of Early Life: Human Capital Theory, Biology, and Social Policy

Szembenézni a végességgel – Haláltudatosság és fenntarthatósági átmenetek

Contact Info

Product

Resources

About