Hogyan értelmezzük a tudáskörnyezet és tudásprotézis kifejezéseket az oktatás és
az emberiség közösen gyarapított tudáskincsének vonatkozásában? Milyen korábbi
tudástechnológiai törekvések utolsó fejezetét jelentik a mesterséges
intelligencia mai szöveg- és képalapú megoldásai – Otlet, Bush, Licklider,
Nelson, Engelbart –, mi valósult meg az egykori elképzelésekből, és milyen
korlátok maradtak?
Megfontolások és érvek hálójában igyekszem megjeleníteni, milyen jellegzetes
helyzetekben milyen oktatási célokat támogathatnak a mesterséges intelligencia
jelenlegi, egyre többet tudó rendszerei, és miket nem.