Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése

Abstract

ÖSSZEFOGLALÁS Napjainkban a társadalomtudományokat gyakran éri az a vád, hogy elszakadtak a gyakorlati élettől, nem bírnak érdemi gyakorlati relevanciával. Emellett, legalábbis hazánkban, semmi sem garantálja, hogy a társadalomkutatási eredmények érdemben beépülnek a közpolitikai (szakpolitikai) döntéshozatalba.A fenti kihívásokra egy lehetséges válasz a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése, amely egyszerre kíván jó minőségű tudást létrehozni és közvetlenül hozzájárulni a társadalmi változásokhoz. Ennek érdekében kutatók működnek együtt jellemzően a társadalom peremére szorult (marginalizált) közösségekkel/emberekkel ("laikusokkal", érintettekkel), szabályozott (strukturált) keretek közt, cselekvésorientált módon.Tanulmányunkban bemutatjuk a RAK megközelítését, annak főbb jellemzőin és elemein, valamint a megközelítéssel kapcsolatos dilemmákon keresztül. Megmutatjuk, hogy a konvencionális társadalomkutatási folyamatokhoz képest a RAK számos szempontból komoly kihívás elé állíthatja a kutatókat, ugyanakkor egyszerre kínál lehetőséget a jó minőségű tudás létrehozására, valamint arra, hogy e tudás egyből pozitív társadalmi változások eszközéül is szolgáljon. ABSTRACTA frequent critique towards social sciences that they have been separated from social practice and their results are not relevant for practical problem solving. Also, at least in Hungary, lacking science-policy interfaces scientific results hardly enter into social policies.The approach of participatory action research (PAR) is one potential answer to the earlier limitations. PAR aims to generate good quality (scientific) knowledge hand-in-hand with contributing to social change. In order to fulfill these multiple goals, researchers work together with (usually marginalized) non-researcher social actors ('lay' stakeholders) in an action-oriented way. Magyar Tudomány 180(2019)8 Present study introduces the approach of PAR through its core elements and related dilemmas. We show that PAR might pose significant challenges for social researchers on one hand, but provides an opportunity to produce good quality knowledge and contribute to meaningful social changes at the same time on the other hand. TANULMÁNYOK

Kettős elköteleződésből fakadó feszültségek a társadalmi vállalkozások körében = Tensions as a result of the dual commitment of social enterprises

“…Végül a téma érzékenysége is jelenthet korlátot, hiszen feszültségekről nem mindenki tud könnyen beszélni, sőt lehet, hogy egyes feszültségek nem is tudatosulnak, így interjús kutatással korlátozottan megfigyelhetők. Erre adhat megoldást más kvalitatív módszerek használata, például részvételi akciókutatás, mely lehetőséget teremt a konvencionális kutatás/kutató előtt tabunak számító témák megvitatására (Málovics, 2019).…”

Városi deszegregáció, társadalmilag heterogén lakóközösségek, társadalmi tőke – egy hazai városi szegregátum felszámolásának tapasztalatai

“…Módszertanunk kapcsán episztemológiai szempontból fontos hangsúlyozni, hogy a RAK nyíltan vállalt értékekre épít: a társadalmi részvétel mellett fontosnak tartja a társadalmi igazságosság, az egyenlőség elősegítését, azaz a kutatás célja emancipatorikus (az érintettek megszabadítása az őket sújtó elnyomó feltételektől) (Málovics 2019). A tudásteremtés tehát a RAK-ban a hangnélküli, marginalizált társadalmi csoportok érdekében folyik.…”