Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti. Mindezek okán, a fájdalomélményhez kapcsolódó kogníciók módosítása, az azzal való megküzdés képességének elsajátítása és a tehetetlenség érzésének átkeretezése valószínűsíthetően vezethet el az érintett személyek jobb fizikai és mentális életminőségéhez.Introduction: In this study we examine the effect of pain catastrophizing, pain acceptance, and hopelessness on quality of life (QoL) of female patients with chronic low back pain (caused by disc herniation, vertebrae slippage or segmental instability). Numerous studies suggested that pain catastrophizing, and pain acceptance are closely related to the quality of life of patients with chronic low back pain, having a significant negative effect on the physical and mental well-being of the individuals. However, the positive effect of pain acceptance on the patient’s quality of life could be also assumed. Objectives: The primary aim of this study was to examine the factors that predict the mental and physical quality of life of chronic low back pain female patients. Methods: This cross-sectional study involved 121 female patients (agemean= 47.9 [SD = 10.9] years). Measures: Beck Hopelessness Scale, Short Form 36 health survey questionnaire, Pain Catastrophizing Scale, Chronic Pain Acceptance Questionnaire. Results: Regarding the physical Qol, the analyses revealed that helplessness (β = 0.34, p < 0.001) and the time since the onset of pain symptoms (β = 0.27, p = 0.007) predicted positively the degree of hopelessness. Hopelessness (β = –0.34, p = 0.008) in turn, had a negative direct effect on the physical Qol. Moreover, and besides the indirect pathway, helplessness (β = –0.65, p < 0.001) had a direct negative effect on the physical quality of life of the patients. Explained variance is 75%. The model fit the data well (χ2(7) = 10.29, p = 0.173, CFI = 0.98, TLI = 0.98, RMSEA = 0.06 [90% CI: 0.01–0.14], SRMR = 0.06). Regarding the model of mental quality of life, the analyses revealed that helplessness (β = 0.41, p < 0.001) positively, while the acceptance of chronic pain (β = –0.34, p = 0.004) negatively predicted the degree of hopelessness. Hopelessness in turn (β = –0.25, p = 0.017) had a direct negative effect on the mental Qol. Helplessness, moreover, also had a direct effect (β = –0.64, p < 0.001) on mental Qol. Explained variance is 61%. The model of mental quality of life showed a proper fit (χ2(7) = 11.30, p = 0.126, CFI = 0.99, TLI = 0.98, RMSEA = 0.07 [90% CI: 0.01–0.15], SRMR = 0.05). Conclusions: The analyses revealed that chronic back pain affects several dimensions of quality of life. The results showed that pain catastrophizing and helplessness increase the feelings of hopelessness, which, in turn, negatively influences the patients’ mental and physical quality of life. Hopelessness results in negative changes both in mental and physical quality of life indicators. These results suggest that increasing coping with pain, restructuring the sense of helplessness, and the acceptance of chronic pain can enhance the mental quality of life as well as decrease the feelings of hopelessness.
