Tudományszkepszis: nem az ostoba emberek ópiuma • Science Skepticism: Not the Opium of Dump People

Abstract

Elterjedt vélekedés a közvéleményben, hogy a tudomány társadalmi elfogadására a legkomolyabb veszélyt az iskolázottság hiánya, a gyenge intellektus és az alacsony ismeretszint jelenti. A "motivált tudománytagadás" széles körben igazolt jelensége ugyanakkor árnyalja ezt a képet. Világnézeti meggyőződéseink, személyes értékeink és érdekeink, személyes és társas identitásunk, félelmeink, vallásos nézeteink tehát alapvetően meghatározhatják, hogyan állunk tudományos kérdésekhez, és milyen bizonyítékokat, tényeket utasítunk el részben iskolázottságtól, vagy akár a tudományos műveltségtől függetlenül is. Erre utal az is, hogy az áltudományos és komplementer medicinák -köztük például a homeopátia -leginkább a jól kereső felsőközéposztály körében népszerűek. Bár a magyar társadalomban a tudósokat már-már áhítatos elismerés övezi, ez nem feltétlenül jó hír. Hazai kutatások ugyanis (mind a középiskolások, mind a felnőtt lakosság körében) egyre romló tudományos tudásszintet mérnek az elmúlt évtizedben, ahogy a gyanakvás és a bizalmatlanság is jellemzője a magyar társadalomnak. A tudósok kompetenciájának elismerése pedig alacsony tudásszinttel párosulva az áltudományokra, magas gyanakvással párosulva pedig a tudományellenes összeesküvés-elméletekre teszi fogékonnyá a társadalmat. Ahhoz, hogy a szélesebb közvélemény ne idegenedjen el a tudománytól, a tudományos közösségnek jó értelemben vett -kommunikációs -populizmussal kell ötvöznie a tudományok inherens és kiküszöbölhetetlen intézményi elitizmusát. A pandémia rámutatott ennek a folyamatnak az elkerülhetetlen szükségszerűségére. A társadalomtudományok és a természettudományok közti párbeszéd és professzionális intézményes együttműködés erősítése javíthatná mind a tudománnyal szembeni társadalmi ellenállások azonosítását, mind azok lebontását. TaNUlmÁNYoKMagyar Tudomány 183(2022)8 identities, and religious beliefs can determine how we relate to scientific issues, and what kind of evidence and facts we accept or reject. And this is partially independent of one's scientific knowledge and education. For example, alternative and complementary medicines have been found to be more popular among well-off and well-educated upper-middle class. While in the Hungarian society, scientists are hold in high regard, this is not necessarily good news. Studies in the last decade measure a low and deteriorating level of scientific knowledge, and suspicion is widespread in Hungarian society. This combination leads to high vulnerability to pseudoscience and anti-science conspiracy theories simultaneously. To bridge the gap between the scientists and the lay people and stop alienation, the scientific community has to combine the inherent elitism of science with a communication 'populism' in a good sense. The pandemics showed that this move was inevitable. A more intense dialogue and professional institutional cooperation between the representatives of social and natural sciences could help both to understand the social obstacles in the way of science and to demolish them.