Turisztikai válságkommunikáció a hazai üzleti szállodákban a koronavírus-járvány idején

Abstract

A tanulmány célja a hazai 4 csillagos üzleti szállodák koronavírus-járvány alatti válságkommunikációs folyamatának értékelése, illetve a járvány első és második hulláma alatt folytatott kommunikációjának összehasonlítása. A kvalitatív kutatás keretében 8 mélyinterjú készült a vizsgált szállodák kríziskommunikációért felelős munkatársaival Fall és Massey (2005) három lépcsős kríziskommunikációs modelljére építve, az előkészület, a válaszadás és a helyreállítás szakaszait vizsgálva. Az empirikus kutatás eredményeként elmondható, hogy habár a vizsgált szállodákat teljesen váratlanul érte a jelenlegi helyzet, a korábbi protokolljaikra, vis maior szerződéseikre és újonnan szerzett ismereteikre támaszkodva sikerült kidolgozniuk egy olyan kríziskommunikációs tervet, amelyet eredményesen tudtak alkalmazni a koronavírus-járvány alatt.

Szállodák közösségi média-aktivitása a COVID-19 pandémia időszakában

“…A külső tényezőkre rendkívül érzékeny turisztikai szektor (ennek részeként a szállodaipar), válságkommunikációra kényszerült, melyben nagy szerepet játszottak a közösségi média felületei. Ez időszak alatt a kommunikációs stratégia sem volt egységes: Míg a járvány első hulláma során elsősorban a tájékoztatásra esett nagyobb hangsúly, addig a második hullám alatt a szállodák igyekeztek pozitívabb, a szállodával vagy a desztinációval kapcsolatos híreket kommunikálni (Ásványi, et al, 2020) (Sirkó & Keller, 2021). Ugyanakkor kutatók arra is találtak példát, hogy a szállodák sem a honlapjukon, sem a Facebook-oldalukon nem helyezték fókuszba a pandémiát, ezen a területen nem folytattak aktív válságkommunikációt.…”