Összefoglaló. A látószerv különböző betegségei, valamint egyes
szisztémás megbetegedések részben vagy kifejezetten az ideghártya károsodásával
járnak. A patológia segítségével ma már tudjuk, hogy ezek a betegségek a retina
mely rétegének vagy rétegeinek elváltozásait okozzák: míg az időskori
maculadegeneratio a külső retinában található fotoreceptorokat érinti
kifejezetten a fovea centralis területén, addig a glaucoma a belső retina
ganglionsejtjeinek pusztulásával, valamint e sejtek opticusrostjainak
károsodásával jár a stratum ganglionaréban és a stratum neurofibrarumban. Az
emberi retina sejtjei azonban egyelőre nem maradéktalanul karakterizáltak, az
egyes sejttípusok számát csak becsülni tudjuk, így nem írhatók le az egyes
sejtszintű elváltozások sem kellő pontossággal. A szövettani feldolgozás és
vizsgálat megfelelő részletességgel tájékoztat a diagnózisról és az elváltozás
súlyosságáról, értelemszerűen azonban ez a módszer in vivo nem
használható a mindennapi klinikai gyakorlatban. A sejtszintű elváltozások
ismerete az egyes kórképekben felvetette és szükségessé tette olyan in
vivo, a klinikumban is alkalmazható vizsgálómódszerek
kifejlesztését, amelyek lehetőséget nyújtanak a retina neurális és egyéb
sejtjeinek celluláris és szubcelluláris szintű vizsgálatára, ideértve a vér
alakos elemeit is, amelyek egészséges vagy neovascularis eredetű erekben
áramlanak. A jelenleg is használt klinikai vizsgálatok mellett ezek a képalkotó
módszerek segítségül szolgálhatnak a diagnózis megerősítésében vagy elvetésében,
emellett az elváltozás súlyosságának megítélésében, valamint a progresszió vagy
remisszió monitorozásában. Orv Hetil. 2021; 162(22): 851–860.
Summary. Diseases of the visual system as well as many systemic
illnesses are usually associated with retinal damage. With the help of
pathology, we can clearly identify the affected layer(s): while age-related
macular degeneration mostly damages the photoreceptors in the outer retina at
the central fovea, glaucoma promotes ganglion cell death in the ganglion cell
layer and damages respective neural fibers. However, the diverse cell types of
the human retina have not been fully characterized yet, thus in most cases our
knowledge on cellular pathologies is not precise enough. While histopathological
preparation and examination of the retinal tissue provide more detailed
information about the diagnosis and the severity of the condition,
unfortunately, it cannot be used in vivo in everyday clinical
practice. Our understanding of the cellular changes in different diseases has
revealed a need for new everyday clinical examination methods that can be used
in vivo to asses cellular and subcellular changes in neural
and other cells of the retina, such as blood cells flowing in healthy vessels or
in vessels of neovascular origin. In addition to the currently used clinical
examination methods, these imaging methods could help confirm or dismiss
diagnoses, assess the severity of a condition, and monitor disease progression
or remission. Orv Hetil. 2021; 162(22): 851–860.