Ügyvezetők és termelésvezetők lean termelési környezetben vezetői képességek és vezetői módszerek

Abstract

A lean elvekre építő formális termelési rendszerek mára mind a hazai (Kovács -Rendesi, 2015), mind a nemzetközi gyakorlatban (Netland, 2013) a termelőválla-latok működésének kiemelt pillérét jelentik. Más termelési paradigmákhoz hasonlóan (Berényi, 2017) a lean termelés sikeres adaptálása is kiterjedt szervezeti átalakítást kíván meg, pl. emberi erőforrás (MacDuffie, 1995;Losonci et al., 2010) és szervezeti kultúra terén (Bortolotti et al., 2015). A sikertelen lean transzformációk mögött legnagyobb arányban a vezető pozícióban dolgozók (pl. menedzsment, felső vezetés) nem megfelelő tudása és magatartása, illetve támogatásának hiánya áll.A vezetéstudományi tudásanyagot lean menedzsmenttel szintetizáló munkák témájukat tekintve nagyon szerteágazók (pl. értékek (van Dun et al., 2016), vezetési jegyek (Gelei et al., 2013). A kutatások csak közvetetten hívják fel a figyelmet arra, hogy lean környezetben azonos munkakörben is eltérő kompetenciákra van szükség. Kutatásunk a kompetencia egyik összetevőjére, a képességre és azok mindennapokban megnyilvánuló "csatornájára", a vezetői módszerre fókuszál. Két menedzseri szintet (ügyvezető, termelésvezető) vetünk össze lean és nem lean termelési környezetben a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyké-pesség Kutató Központjának (VKK) adatait elemezve. A lean vezetőre (vagy lean környezetben tevékeny vezetőre) úgy utalunk, mint aki lean környezetben -bármely hierarchiaszinten -tevékeny és másokat, mások munkáját számos tekintetben -jelentősen -a lean szellemiséggel összhangban befolyásolhatja. 1A cikk a továbbiakban bemutatja a vezetői képessé-gek és a vezetői módszerek kiemelt nemzetközi és hazai munkáit, majd e koncepciókra építő keretrendszer alapján a lean leadership szakirodalmat foglalja össze. Hipotézi-seink elemzése előtt az adatbázisról és a mintáról adunk áttekintést. Az eredmények értelmezését követi a konklú-zió, amely számba veszi a kutatás korlátait és a jövőbeli kutatási lehetőségeket is. Szakirodalmi háttér Vezetői képességek és vezetői módszerekA forrásokban a képesség és a módszer, illetve az ezekkel kapcsolatba hozható egyéb fogalmak is átfedésben vagy rész-egész viszonyban kerülnek elő. A kompetencia mint a munkavállaló teljesítményét megalapozó tulajdonság jelenik meg: legyen szó akár az alkalmas-alkalmatlan, akár az átlagos-kiváló teljesítménykategóriák közötti különb-ségtételről (Gelei -Császár, 1999;Poór, 2006;Szőts-Kováts, 2007). A kompetencia összetevőiben fejleszthető (tudás, készség) és nem fejleszthető (attitűd, személyes jellemzők, motiváció) elemek egyaránt szerepet kapnak (Szőts-Kováts, 2007). E kompetenciafelfogás három elemére (tudás, készség, attitűd) pl. Zoltayné és Szántó (2011) képességként utal, jelen kutatás is ezt a képességmegkö-zelítést alkalmazza. A tudáselemre és egyéni "hajlamra" épülő képességek megnyilvánulásai a vezetői szerepek, amelyre módszerként hivatkozunk (pl. a kommunikációs képességet a vezető az egyeztetés módszerhez használja). MenedzsmentképességekRobert Katz (1974) hármas modelljében a technikai, a társas és a konceptuá...

A vezetői magatartás hatása a teljesítményjavulásra a feldolgozóiparban. A lean termelési technikák mediáló hatása

“…Sőt, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a magatartások az ügyvezetői szinten is hasonlóak. E tekintetben eredményeink összhangban vannak egy másik korábbi hazai munkával is (Losonci -Kása -Szántó -Zoltayné, 2018), ami a nehezen fejleszthető kompetencia komponensekkel (pl. érték, attitűd) (Spencer -Spencer, 1993, p. 15. idézi: Szőts -Kováts, 2007) (pl.…”