Újdonság-detekció időskorban: Pszichofiziológiai vizsgálatok

Abstract

A folyamatban lévő viselkedés irányításához nem tartozó események („újdonságingerek”) orientációs folyamatokat válthatnak ki. Ezek olyan idegrendszeri folyamatokkal járnak együtt, melyek az eseményhez kötött potenciálok két összetevőjében, az N2b- és P3a/P3 újdonság -hullámban mutatkoznak meg. Idős személyeknél e hullámok akusztikus és vizuális ingerek esetében is kisebbek, csúcsuk pedig később jelentkezik, mint a fiataloknál. A késés összefüggésbe hozható az időskori mentális lassulás általános jelenségével. Az amplitúdóváltozásban szerepet játszik a gátlási működések hatékonyságának csökkenése. A változás nyomon követhető habituációs folyamatok életkori különbségében: az orientációval kapcsolatos több eseményhez kötött potenciál-összetevő amplitúdója fiataloknál a kísérlet előrehaladtával, az egyes ingerlési blokkokon belül, illetve azonos ingerek ismételt megjelenésekor kisebb lesz. A bemutatott vizsgálatok arra utalnak, hogy az N2b-összetevő az újdonságingerekre kialakuló információfeldolgozási, illetve válaszszerveződési konfliktusokkal áll kapcsolatban, a P3a/P3 újdonság -hullám pedig az orientációt kiváltó ingerek feldolgozását követő folyamatok során jön létre.

Activity in old age, active and successfull aging

“…Számos területen romlik az érzékelés (látás, hallás romlása) és észlelés, csökken az emlékezeti terjedelem és a rövidtávú memória hatékonysága, lassul az információfeldolgozás és a tanulás, csökken a fluid intelligencia (új problémára újszerű megoldás megtalálása), nem csökken ugyanakkor a kristályos intelligencia (milyen mértékben tudja alkalmazni a már elsajátított tudást, tapasztalatot). Az idősödés veszteség modellje szerint tehát a kor előrehaladtával egyre jellemzőbb a testi és kognitív funkcióbeli hanyatlás, illetve a különböző, főként krónikus betegségek megjelenése (Balaskó, Pétervári és Székely, 2013;Bromley, 1972;Czigler, 2000).…”